Jaj, jaj és jaj! A hallgatásom oka, hogy a felvételi ponthatárok kihirdetése után most igazi dilemmában vagyok, de muszáj már írnom, bízva abban, hogy segítettek tisztábban látni. (Másrészt abban is van igazság, hogy minden történés három napig tart - és okulva az előző sokkból, most igyekeztem higgadtan kezelni a tényeket.) 

Pénteken volt ugye a „PONT Ott Parti" a Corvin sétányon, idén itt hirdették ki az eredményeket, és volt külön Kodolányis stand is, napernyőkkel és nyugágyakkal és frissítővel :-))) Természetesen millióan voltak, és bevallom én annyira torokban dobogó szívvel vártam az este nyolcat, hogy eleinte el sem akartam menni az egész rendezvényre, csak otthon ücsörögni, mondjuk egy jó nagy adag fagyival vagy valamivel, ami majd átsegít a stresszen, és várni, hogy a neten megnézhessem a ponthatárokat. Aztán végül a lányok rohama rávett, hogy kidugjam a fejem a sétányra és együtt izguljam végig az estét a többi felvételizővel, akik idén összesen 140 303-an voltak (tavaly sokkal kevesebben 127 283-an jelentkeztek), és jó nagy részük itt jött össze a PONT Ott partin. Szóval már kb. hat órától itt várakoztunk, ami arra volt jó, hogy közben az ember temérdek ismeretséget köthetett, és megbizonyosodhatott afelől is, hogy kevés kivétellel a legtöbben ilyenkor igen csekélynek érzik pontszámukat (most már elárulhatom, nekem 310 jött össze).

Igazándiból én abban bíztam - még az érettségi előtt -, hogy minimum 420-ig tornászom fel magamat, és amikor írtam a kiborulást, az azért is történt, mert ugye a várt és a valós eredmény között bizony jócskán lett eltérés. Szóval tulajdonképpen izgultam, miközben belül az esélytelenek nyugalmával tébláboltam, de az igazság az, ilyen tömegrendezvényen ha akarod, ha nem, átragad rád a közhangulat. Legbelül azért abban az egyben reménykedtem, hogy talán a Kodolányi vidéki sulijaiban alacsonyabbak lesznek a ponthatárok, de a helyzet az, hogy mind a három iskolában 399 és 400 pont lett a bejutási küszöb. (Mellesleg idén a legnépszerűbb szak a turizmus-vendéglátás volt, összesen 4393-an jelentkeztek erre a szakra, és az országban mintegy 2232 embernek - azaz kb a felének - sikerült a felvételije.) Idén amúgy - mivel többen jelentkeztek - kevesebben nyertek felvételt, de még így is kb. 10-ből 7-en örülhettek (azaz idén 70% jutott be, míg tavaly 74%).

És itt jön a dilemmám: a költségtérítéses képzésre ugyanis felvettek (ide már 200 ponttal be lehetett jutni), de sajnos közben a család anyagi helyzete úgy alakult, hogy egyáltalán nem vagyunk biztosak benne (SŐT!!!!!!), hogy ezt megengedhetjük/megengedhetem magamnak. Fél évvel ezelőtt még semmi gondot nem okozott volna a 215 ezer forint/félév (sőt van két ismerősöm is, akik ennek is nagyon örültek, egyébként szinte alig maradtak le a ponthatártól, de úgy vannak vele, hogy majd igyekeznek nagyon nagyon jól tanulni és akkor van esélyük arra, hogy átveszik őket az államilag finanszírozottra), most viszont nagyon-nagyon elgondolkodtató, hogy be merjük-e vállalni. A szüleim azt mondták, hogy csak akkor iratkozzam be, ha suli mellett tudok dolgozni is, és abból befizetem a tandíjat - amiben van is ráció, csak picit félek az egésztől, hogy találok-e munkát, és, hogy bírom majd a kettőt egyszerre...

Annyi biztos, elkezdek utánanézni a következő lehetőségeknek:

1. Kodolányi pótfelvételi - hogyan működik? (augusztus 10-ig lehet jelentkezni)
2. Kodolányi tandíjfizetési lehetőségek: részletfizetés, kedvezményes fizetés, szociális segély, ösztöndíj lehetőségek?
3. Kodolányi felsőfokú szakképzése - milyen feltételekkel? (itt egy félév csak 91 ezer/116 ezer forint és később beszámítják a tanult tantárgyak minimum egynegyedét - azaz, meg kell tudnom pontosan hogyan működik, és lehet, hogy az lesz, hogy ezt elkezdem, közben dolgozom picit és újra felvételizem és újra érettségizem és bejutok az államira és közben már megismerem a sulit, a szakmát és a tanárokat...)

+++4. Munkát kell találnom legalább augusztusra!!!!

Huhh... Most kicsit megkönnyebbültem, hogy ezt az egészet összeírtam, és feketén-fehéren látom, milyen feladatok várnak rám. Azt hiszem leszaladok a boltba, csinálok egy finom tejes kávét sok tejszínhabbal és azon nyomban nekilátok!