Mi leszek, ha nagy leszek?

Tizenkét évesen gondoltam először a jövőmre, arra, hogy milyen leszek húszévesen: csinos, magabiztos, hivatásának élő, tudásával másokat megszégyenítő, de szerény nő. Haha. Hol tartok a megvalósításban? Kezemben a sorsom? Egyáltalán a kezembe akarom venni? Útkeresésem a felsőoktatás útvesztőiben, avagy mi leszek, ha nagy leszek?

Friss topikok

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Címkék

álom (8) andragógia (2) anglisztika (2) balaton (8) balatonfövényes (1) beavatás (1) bologna (4) diplomata (1) educatio (3) erasmus (4) érettségi (13) e felvételi (3) felsőoktatás (12) felsôoktatási (1) felsőoktatási (8) felsőoktatási intézmények (7) felsőoktatási rangsor (3) felsőoktatási rendszer (2) felsőoktatűsi (1) felvételi (19) felvételi azonosító (2) felvételi határidők (1) fesztivál (1) fürstenfeld (1) gazdálkodási menedzsment (1) gólyabál (2) gólyatábor (2) gyakorlat (3) győrffy miklós (1) határidők (10) háttérképek (2) hvg diploma (1) idegennyelv (2) idegenvezető (9) idő (4) intézmények (6) iroda (1) jazz (2) jelentekzési (1) jelentkezési (4) jelentkezési határidők (4) jelentkezési lap (7) kalandok (1) kapcsolatok (1) karácsony (2) keresztfélév (1) kétszakos (2) kétszakosság (1) kodolányi (10) költségtérítéses (3) kommunikáció (1) kreditrendszer (1) külföldi (3) külföldi gyakorlat (5) lap (1) máté krisztina (1) média (1) média kommunikáció (4) munka (9) munkanélküliség (1) munkba (1) nap (2) napok (1) naptár (5) nemzetközi (2) nemzetközi tanulmányok (2) nyílt (3) nyílt napok (3) oklevélmelléklet (1) ölelés (1) önismereti (2) önismereti tesztek (2) ösztöndíj (1) pályaválasztás (18) ponthatárok (3) pontszámítás (3) pótfelvételi (1) rádió (1) rangsor (5) rendszer (2) sopron (1) stockholm (2) szakma (1) székesfehérvár (1) szerelem (1) támogatás (1) tanulás (1) tesztek (2) tippek (11) tisza (3) történelem (2) továbbtanulás (1) turizmus vendéglátás (10) utazási (3) vidék (2) vihar (1) Címkefelhő

Újítások a felsőoktatásban?

2010.11.08. 22:59 Anna szerint

Már napok óta attól hangos a sajtó, hogy közzé tették az új felsőoktatási törvény koncepcióját. Nem tudom, ki, hogy van vele, de ahhoz képest, hogy például én mennyire fiatal vagyok, nem most hallok először a rendszert érintő átalakításokról. 

Valahogy úgy néz ki a történet, hogy, ha nem is évről-évre, de két háromévente muszáj valamilyen változást eszközölniük. Emlékszem anno, amikor még az unokatestvéreim érettségiztek és felvételiztek, teljesen másképp mentek a dolgok. Péter például annak köszönhetően jutott be a jogi egyetemre, hogy a szóbelin rettentő szimpatikus lett a professzoroknak, akik így, annak ellenére, hogy jócskán bele tudtak kötni a tudásába, bizalmat szavaztak neki. Valami ilyesmit mondtak, hogy „lám-lám, ilyen határozott és jó felfogású emberekre van szükségünk, akik az életre termettek". Ez például egy olyan pont, ami a bolognai rendszer bevezetése óta szinte egyáltalán nincs meg a felvételi rendszerben (kivéve azokat a szakokat, amik például művészettel kapcsolatosak és ún. készségtantárgyakból muszáj, hogy személyesen is felvételizzenek a jelentkezők), egyszerűen kiveszett belőle, mert itt a lényeg már azon van, ki-hogyan tudja megírni az érettségit. 

Ha belegondolok amúgy, ezen például lehetne változtatni, de ez persze nem is szerepel a koncepcióban, mármint az, hogy újra legyen lehetősége a suliknak szóban is felvételiztetni, azaz, hogy a pontszámok egyrészt az írásbeliből, másrészt viszont a szóbeliből tevődjenek össze. Nekem, ha tanár lennék, biztos igényem lenne rá, hogy személyesen is felmérjem a jelentkezők egy részét, mert simán lehet, hogy vannak olyanok - mint pl. Peti az uncsitesóm -, akik bár nem a legszorgalmasabbak a magolás terén, mégis megvan bennük az az értelem és az a spiritusz, amire lehet építeni és amivel érdemes dolgozni éveken keresztül. Kikupálni, ha úgy tetszik. 

Most kérdeztem meg éppen skype-on tőle, szóval azt is elmondta, hogy anno ráadásként még az írásbelik sem voltak egységesek, ugyanis ezeket is joga volt a felsőoktatási iskoláknak külön-külön kidolgozniuk, ezzel is prezentálva, hogy ők mire helyezik a hangsúlyt a tanulmányok során. Ez mondjuk már picit igazságtalanabbnak tűnik a mostani rendszernél, hiszen mint mesélte, anno majd belegebedt abba, hogy a sok különböző felvételi követelményrendszert átnézze és emellett még az érettségin is jól szerepeljen. Meg kell tehát, hogy állapítsam, a változások nem mindig vezetnek rosszra, de az is igaz, hogy minden változás felzúdulást von maga után, mert akár bevalljuk, akár nem, szeretjük meghitt kis megszokásainkat, és, ha változtatják rendszerünket, azt picit úgy éljük meg, mintha erőszakosan belenyúlnának az intim szféránkba.

Visszatérve, ami a mostani koncepciót illeti, először ugye jött a legszigorúbb változat - nyilván azzal próbálkoznak először, amihez képest még hajlandóak a tárgyalásra -, és jött az óriási felzúdulás, aminek ékes bizonyítéka faceebook tömörülés, amire eddig közel 44 ezren voksoltak. A dolog súlyosságát és horderejét jelzi egyébként az is, miszerint: „csoportunk növekedése tegnap megelőzte az összes magyar Facebook közösséget. Gratulálunk nektek! Reméljük ez segít a céljaink elérésében". Akit érdekel és érint a téma, feltétlen nézzen rá néha napján a csoport újabb bejegyzésire, nincs ugyanis szemfülesebb a facebookolóknál, akik folyamatosan vadásszák az aktuális történéseket. (Engem egyébként a legjobban most az érdekel, hogy vajon tényleg kettő darab emelt szintű érettségi lesz-e az elvárás a felvételin!!!)

Nézzünk csak egy-két izgalmas mazsolát:

„A Magyar Rektori Konferencia kedden tárgyalta az új felsőoktatási törvény koncepcióját, ahol az is felvetődött, hogy a hallgatóknak legalább egy szemesztert külföldi felsőoktatási intézményben kellene eltölteniük."

‎"Lehet a diákokat vegzálni, hogy hányszor vizsgázhatnak, de egy idő után a legtehetségesebbek elmennek" - mondta, hozzátéve, hogy pusztán azért, hogy "legyen rend", a hasonló intézkedéseknek nem látja értelmét. (Pokorni Zoltántól)

A koncepció homályban hagyja a vizsgaalkalmak kérdését, de azt alacsonyabb rendű jogszabályban akarja szabályozni, ahol kevésbé van egyeztetési kötelezettség... A HÖOK ezért a vizsgaalkalmak számának ésszerű meghatározását az intézményeknél hagyná.

 


ÉS ÍME AZ ÚJ TÉZISEK A FELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNY KONCEPCIÓJÁBAN 

1. A felsőoktatás közszolgálat, mely a képzettségi szintnek az állampolgárok széles körét érintő emelésével a jelen és a jövő nemzedékeinek az érdekeit szolgálja. 
 

2. A felsőoktatás minden területén – oktatás, kutatás, intézményi irányítás - kiemelt szerepet kap a minőség. E cél érdekében meghatároztuk az oktatók besorolásának kritériumait. Az intézményektől független szervezet őrködik a minőségi követelmények betartása felett. 
 

3. A felsőoktatási intézmények autonómiát élveznek az oktatás tartalmának és mikéntjének, kutatásaik tárgyának és módszerének megválasztásában, valamint vezetőik kiválasztásában. A pedagógusképzésnek viszont a központilag szabályozott közoktatási rendszer a „megrendelője”, ezért a pedagógusképzésben erőteljesebben érvényesül az állam szabályozó szerepe. 
 

4. A hatáskörök ott vannak, ahol a megoldandó problémák fellépnek. 
 

5. Világosan elkülönülnek az egyetemek és a főiskolák feladatai. Az egyetem egyszerre oktatási intézmény és a nemzetközi versenyben helyt állni képes tudományos műhely. A főiskolák elsődleges feladata a felkészítés a gyakorlati munkára. 
 

6. A felsőoktatásban egyszerre találjuk meg a Bolognai Charta ajánlásait követő kétszintű (osztott) és a korábbi, egyetemi egyszintű (osztatlan) képzést. A 2006-ban általános érvénnyel bevezetett többciklusú felsőoktatási rendszer felülvizsgálandó. 
 

7. Szabályozott keretekben biztosított lesz a képzések közötti átjárhatóság. 
 

8. A pedagógusképzés osztatlan formában történik, szabályozása tekintetében az állam szerepe meghatározó. 
 

9. Az egyetemi és a főiskolai karok működése minőségi és mennyiségi feltételekhez kötött. 
 

10. A hallgatók részvétele a felsőoktatási intézmények vezetésében kívánatos. 
 

11. A felsőoktatásban is túlhangsúlyozott fővárosi részarányt az egyetemi és főiskolai felvételi rendszer rugalmassága ellensúlyozza. 
 

12. Állami támogatásban részesülnek az állami és a Magyarországon államilag elismert egyházi felsőoktatási intézmények. Az alapítványi és magán felsőoktatási intézmények a kifutó évfolyamok kivételével csak állami megrendelés esetén részesülnek költségvetési támogatásban. 
 

13. Az állami finanszírozást a kiszámíthatóság és az állandóság jellemzi. 70 %-ot tesz ki az alapműködés biztosításához szükséges feladatfinanszírozás, 30 % odaítélése normatív alapon történik. 
 

14. A nemzetközi szinten is elismert, kimagasló kutatási tevékenységet végző egyetemek többlettámogatásban részesülnek. 
 

15. Az új törvény az alapelveket rögzíti, a részleteket alacsonyabb szintű jogszabályok szabályozzák.

 

Szólj hozzá!

Címkék: rendszer felsőoktatási

A bejegyzés trackback címe:

https://tovabbtanulok.blog.hu/api/trackback/id/tr442442756

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása