Mi leszek, ha nagy leszek?

Tizenkét évesen gondoltam először a jövőmre, arra, hogy milyen leszek húszévesen: csinos, magabiztos, hivatásának élő, tudásával másokat megszégyenítő, de szerény nő. Haha. Hol tartok a megvalósításban? Kezemben a sorsom? Egyáltalán a kezembe akarom venni? Útkeresésem a felsőoktatás útvesztőiben, avagy mi leszek, ha nagy leszek?

Friss topikok

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Címkék

álom (8) andragógia (2) anglisztika (2) balaton (8) balatonfövényes (1) beavatás (1) bologna (4) diplomata (1) educatio (3) erasmus (4) érettségi (13) e felvételi (3) felsőoktatás (12) felsőoktatási (8) felsôoktatási (1) felsőoktatási intézmények (7) felsőoktatási rangsor (3) felsőoktatási rendszer (2) felsőoktatűsi (1) felvételi (19) felvételi azonosító (2) felvételi határidők (1) fesztivál (1) fürstenfeld (1) gazdálkodási menedzsment (1) gólyabál (2) gólyatábor (2) gyakorlat (3) győrffy miklós (1) határidők (10) háttérképek (2) hvg diploma (1) idegennyelv (2) idegenvezető (9) idő (4) intézmények (6) iroda (1) jazz (2) jelentekzési (1) jelentkezési (4) jelentkezési határidők (4) jelentkezési lap (7) kalandok (1) kapcsolatok (1) karácsony (2) keresztfélév (1) kétszakos (2) kétszakosság (1) kodolányi (10) költségtérítéses (3) kommunikáció (1) kreditrendszer (1) külföldi (3) külföldi gyakorlat (5) lap (1) máté krisztina (1) média (1) média kommunikáció (4) munka (9) munkanélküliség (1) munkba (1) nap (2) napok (1) naptár (5) nemzetközi (2) nemzetközi tanulmányok (2) nyílt (3) nyílt napok (3) oklevélmelléklet (1) ölelés (1) önismereti (2) önismereti tesztek (2) ösztöndíj (1) pályaválasztás (18) ponthatárok (3) pontszámítás (3) pótfelvételi (1) rádió (1) rangsor (5) rendszer (2) sopron (1) stockholm (2) szakma (1) székesfehérvár (1) szerelem (1) támogatás (1) tanulás (1) tesztek (2) tippek (11) tisza (3) történelem (2) továbbtanulás (1) turizmus vendéglátás (10) utazási (3) vidék (2) vihar (1) Címkefelhő

A diploma értéke külföldön: sorsok és történetek

2011.03.30. 23:33 Anna szerint

Mint azt az előző bejegyzésben írtam: szakonként eltérőek az álláspontok és elképzelések a külföldi munkáról. Alább a különböző területeken tanulók véleményeibe-tapasztalataiba, és a szakok külföldi munkavállalással kapcsolatos tendenciába nyerhettek betekintést. 

A Magyar Tudományos Akadémia 2008-as kutatása azt mutatta, hogy a külföldön dolgozó diplomások negyede többdiplomás, harmadának doktori vagy más tudományos fokozata van. Kevesen voltak, akik jogi, gazdasági vagy természettudományos végzettséggel bírtak, bölcsészek és művészek pedig elvétve sem akadtak közöttük. A kivándorlás három fő okaként a jobb fizetést, a szakmai fejlődést, a karrier lehetőségét és a hazai társadalmi klíma taszító voltát határozták meg. Többségüknek bejött az önkéntes emigrálás: magasabb életszínvonalról, jobb munkafeltételekről és nagyobb előrejutási lehetőségekről számoltak be.

És még egy apróság, ami a diplomák külföldi megítélését illeti: a legtöbb fórumon arról számolnak be a tapasztaltak, hogy sokkal kevésbé számít a papír, mint az, hogy az illető hogyan teljesít a gyakorlatban, azaz megfelelően el tudja-e látni azt a munkát, amit megpályázott. „Külföldön még a diplomádat se nézi meg a munkáltató, mert a lényeg, hogy perfekt beszéld a nyelvet, valamint, hogy a gyakorlati teljesítményedben ne legyen kivetnivaló."


Bölcsészek külföldi kalandjai  

Bár a bölcsészek kifejezetten szeretnek különböző ösztöndíjakkal (pl. Erasmussal) külföldön tanulni, azok, akik később valóban külföldön vállalnak munkát kevesen dolgoznak majd a szakmájukban (itt olvasható egy riport egy Angliában dolgozó angol-történelem szakos fiúval). Egy 2007-es felmérés szerint általában azt mondhatjuk, hogy a történelem szakon például elsősorban az egyetemeken vannak külföldi terveik a diákoknak. 

Egy másik cikkben - ahol többek között bölcsészeket is megszólítottak - egy norvég szakos hallgató úgy fogalmazott, igazuk van azoknak, akik távoznának, itthon ugyanis hatékony szülői támogatás, vagy brutális, hosszú távú eladósodás nélkül esélyük sincsen a fiataloknak saját lábukra állni. Szerinte itthon szinte csak informatikusként, programozóként lehet kielégítően keresni és komoly karriert befutni - így aztán ő is fontolgajta, hogy nyelvi képességeit latba vetve egy skandináv országban próbáljon szerencsét; legalábbis egy ideig.
 

Műszaki zsenik és mérnökök a külhon vonzásában

Az általános álláspont az, hogy a mérnök-informatika képzéssel minden esélyünk megvan arra, hogy szakmánkkal kompatibilis állást találjunk külföldön. Ezzel egyébként számolnak is azok, akik ezekre a szakokra jelentkeznek: a megkérdezettek közül szinte minden intézmény diákjai tervezik a külföldi munkavállalást a jövőben (vagy legalábbis van motivációjuk annak irányába, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel), de érdekes az is, hogy ennek ellenére tanulmányaik során viszonylag kevesen vállalkoznak külföldi gyakorlatra vagy szemeszterre.

A mérnök-informatikusok körében egyébiránt nagy mértékben él az egészséges intézményi öntudat, azaz a legtöbben saját intézményük képzési színvonalát magasabbra értékelik más iskoláknál. 

A fentebb már idézett cikkben egy negyedéves műszaki menedzser úgy vélekedett, hogy  az elvándorlás vágyának magas mértékének oka a magasabb nyugat-európai bérekben, de a morálban is keresendő - szerinte például Németországban jobban emberszámba veszik a mérnököket. Mások viszont úgy látják, a külföld sokkal inkább csak mint karrierépítési eszköz nyeri el értelmét: a nyelvtudás ugyanis sokat dob később az itthoni elhelyezkedési esélyeken. Egy megkérdezett lány konkrét tapasztalatokkal számolt be azzal kapcsolatban, mire használta külföldi munkagyakorlatát; az állásinterjún ennek köszönhetően ugyanis sokkal magabiztosabban állta az angol nyelven folyó társalgást, nem beszélve arról, hogy a kezdetektől nagyobb esélyekkel indult a külföldi gyakorlat önéletrajzban való feltüntetése miatt.

„Közgazdászként végeztem pár éve, jelenleg Londonban dolgozom egy szoftvercégnél - olvasható egy kommentelő tapasztalata -, egy volt évfolyamtársamról tudom, hogy a cityben befektetési bankár, de van egy ismerősünk aki account manager egy biztosítónál, egy másik pedig fejvadász. Egy másik barátom, akit már kint ismertem meg fejlesztőként dolgozik, ő a műszaki egyetemen végzett". 


Jogi doktorok külföldi tervei


A jogászképzés az eddigiekkel ellentétben egy olyan terület, ahol általában sem mondhatjuk el, hogy a hallgatók karrierterveiben a külföldi munkának vagy tanulmányoknak meghatározó szerepe lenne. A legtöbb intézményben a hallgatók többsége nem árult el kifejezett külföldi munkavállalási terveket, aminek egyik oka lehet, hogy a hallgatók diplomájuk nemzetközi megítélését miden intézményben pozitívnak tartják, azaz büszkék a saját képzésükre, és azt másokéval összehasonlítva is jónak ítélik. 


A pszichológusoknak is jó itthon
 

A pszichológiai szakon hasonló a helyzet: viszonylag alacsony arányban jelölik meg a hallgatók a külföldi munkát vagy tanulmányokat célként (leginkább az ELTE és a pécsi képzés diákjai bírnak ilyen tervekkel). Általában jellemző, hogy a pszichológushallgatók kevéssé gondolkoznak konkrét munkavállalásban, ugyanis inkább az lebeg a szemük előtt, hogy az egyetemi évek egy részét külföldön töltsék. 
  

Orvosok, mint a kivándorlás éllovasai

Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozása után kifejezetten sok orvos ment el a klinikákról, kórházakból. A vándorlásnak tetten érhető oka is volt, hiszen Nagy-Britannia, Svédország és Írország egyenesen hívta a jól képzett, nyelveket beszélő doktorokat. 

A legfontosabb érvek közé tartozik, hogy a fizetés összehasonlíthatatlanul jobb, sok esetben milliós nagyságrendű (igaz a megélhetés költségei is magasabbak); de az orvosokat az is inspirálta, hogy Nyugat-Európában a gyógyítás körülményei is jobbak (egyesek pedig kiemelték, hogy nagy megkönnyebbülést jelentett, hogy nincsenek borítékok, azaz a hálapénz nem mérgezi a légkört).

Az orvostanhallgatókra kifejezetten jellemző, hogy a külföld szerepel terveik között, és az ő esetükben ezek a törekvések nem csupán motivációk, hanem előre tervezett célirányok. 2007-ben még a megkérdezettek több mint fele minden intézményben határozott ilyen irányú törekvésről számolt be, s egyetlen intézményt kivéve a külföldre készülők aránya kétharmad feletti volt. Mára talán némiképp változott a helyzet az elmúlt évek erőteljes kampányai folytán de mivel a fizetések még mindig nagyon alacsonyak a kint elérhető életszínvonalhoz képest, gyanítható, hogy sokan még mindig inkább a külföldi keresetben gondolkodnak. 

A magyar orvosképzés jó híre és keresettsége miatt más a hallgatók hozzáállása a külföldi tanulmányokat illetően is: kinti egyetemi évekkel nem, csak kutatói munkához kapcsolódó programokkal számolnak.
 

Mindenhol jó, de a legjobb otthon?

Vannak azonban olyanok, akik bár kipóbálták a kinti életet, erős honvágyuk minduntalan hazahúzta őket. „Ideig-óráig még csak-csak, de hosszú távon már problémásabb lenne" - így egy megszólaló, aki bár több hónapig volt ösztöndíjasként Ausztriában, egyfolytában kínozta a honvágy, így végül rájött: nem bírná sokáig Magyarország nélkül.  

Általánosságban viszont az látszik kirajzolódni, ha valaki úgy döntött kint próbál szerencsét és bejönnek a számításai, nagyon nehezen rúg labdába és találja fel magát újra a hazai viszonylatok között - nem beszélve arról, hogy állítólag sokan egyenesen tartanak a külföldön edződött túlképzett, veszélyes versenytársaktól. 

A diplomások oda-vissza vándorlásának egyébiránt számos pozitív hatása van, de leginkább hatása lehetne; nálunk ugyanis még sokkal inkább az a helyzet, hogy nem az európai térség különböző tudásállományainak a kicserődésének jegyében zajlanak a folyamatok, hanem sokkal inkább az anyagi biztonság megteremtése jelenti a motivációt.  

Szólj hozzá!

Címkék: külföldi munka gyakorlat pályaválasztás

A bejegyzés trackback címe:

https://tovabbtanulok.blog.hu/api/trackback/id/tr522797584

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása