A múlt hét úgy szaladt el, mintha puskából lőtték volna, kitavaszodott, hétágra sütött a nap és én megéreztem az illatokon és magamon is, hogy kezdek zsongani. Kétféle érzés kerített hatalmába, mióta nem írtam, az egyik, hogy sokat gondolok (köszi kedves kommentelők! :-D) külföldre, még inkább arra, hogy nagyon szeretnék tudatosan tervezni az utazásaimmal kapcsolatban, a másik, hogy most veszem csak észre mennyi mindenben segített az elmúlt két hónap blogírása, hogy ez a kezdetben csak homályos világ, mennyire az enyém lett.
Már az is élmény, hogy információkért a saját blogomon keresgélek, és az is, hogy az írásnak köszönhetően minden bejegyzés, mint kis önálló program kezd működni a fejemben. Amikor ezen gondolkodtam akkor találtam ki, hogy átvitt értelemben a blogírás lehet amolyan tudatosan tervezett sors szövés vagy jövő írás, ahol minden kis poszt egy-egy építőkocka az életemben, és én vagyok az építész, aki majd eldönti, melyik elemet hogyan-hol-mikor és, hogy egyáltalán felhasználja-e. (Igaz, a kőműves is én vagyok, ezt teszem, miközben írok és információkért nyomozok, ebből dagasztom össze a bejegyzéseket, avagy építőkockákat.)
A mai építőkockámba Fürstenfeldet gyúrom bele, ami Vic szerint túl közel van :-) ami igaz, de közben meg innen nézve éppen elérhetetlenül messze :-) de, meg nem is ez, hanem az is, hogy világ életemben vonzódtam az osztrák vidékhez és az egész korhoz, ami a monarchiához köthető, picit mindig romantikusan tekintettem rá és vágytam az Alpok meg a tiszta vizű hegyi patakok után - mint Heidi, haha. (Megnéztem Google Earth-ön, hol is van, íme az eredmény.)
A lényeg, hogy jobban utána kutakodtam ennek a lehetőségnek, és ami biztosan kiderült, hogy bármilyen szakos kodolányis jelentkezhet ide és két héttől fél évig lehet kint tanulni, ami fontos, az a német nyelvtudás (most egyébként éppen töröm a fejem egy nyelvvizsgán, de még fel kell mérnem, belefér-e az időmbe és nem jönne rosszul egy szintfelmérés sem). A turizmus-vendéglátás és a szociális munka hallgatók egyébként a szakmai gyakorlatukat is tölthetik itt, mivel Fürstenfeldben és a környékén van már erre kiépült kis rendszer, nyilván ezt akkor is eldöntheti az ember, ha már kint éldegél és mondjuk megtetszik neki annyira, hogy "helyi lakos" szeretne lenni. Meglepő, de állítólag még a mindennapi élet is olcsóbb, mint például Székesfehérváron, sőt ellentétben az Erasmussal itt teljesen legálisan lehet dolgozni is a suli mellett és az sem mellékes, hogy szeretik nagyon a magyar diákokat.
Ez az egész fürstenfeldi dolog úgy kapcsolódik az iskolához, hogy van arra lehetősége a különböző felsőoktatási intézményeknek, hogy kihelyezett oktatási központokat hozzanak létre más országokban, a Kodolányinak 2006. óta van itt központja és ezzel az első volt az iskolák között, akik ilyenbe belefogtak, nyilván ezért is ítélték nekik a Felsőoktatási Minőségi Díjat, hogy mint jó példát jutalmazzák.
A környékről nagyon impozáns képeket és leírásokat találtam, igazi rendes és békés osztrák városnak érzem, ahol az emberek mosolygósak és nyugodtak a nekik természetes jóléttől és ahol nagy sétákat lehet tenni a természetben (és nagyon szép biciklivel bejárható ösvények is vannak itt) és csobbanni a fürdőkben. Fürstenfeld ugyanis a stájer termál vidéknek nevezett részen fekszik, mi több tartományi főváros, ahol nagyon is adnak a kellemes hangulatra, kávézók, kis üzletek sora és látnivalók fűszerezik a városképet (így a város legrégebbi épülete, a Pfeilburg, ahol a Városi Múzeum is található; arra pedig, hogy termálváros úgy hívják fel a figyelmet, hogy kutakat helyeztek el a belvárosban).
Amin még elképedtem, hogy itt van Európa legnagyobb szabadtéri fürdője, egy 23.000 m2 alapterületű, csupa zöld terep, csúszdákkal, strandröplabda-pályákkal és egy 10 m magas ugrótoronnyal - eszerint érdemes melegebb időszakban kivándorolni :-D, de persze mivel termál bármelyik évszakban élvezhető a fürdők nagy része. Íme a kisváros felülnézetből:
Találtam a neten egy blogot is, aminek az írója hosszabb ideig fürstenfeldi lakó volt és ott is tanult, ő nagyon odavolt az egészért, innen a következő részletek:
"Én szeptember 9.én vasárnap költöztem ki, lassan egy hete lakom itt,és ezt a helyet csak imádni lehet!!!:) A városba beleszerettem, olyan nyugis, tiszta, szép, az emberek udvariasak...az autók lelassítanak:D Az egyik legtutibb dolog itt Fürstenfeldben a kollégium mögötti erdőőő:))) Tele őzekkel, fekete mókusokkal, rókákkal:) igazi mesebeli:) A suli úgy működik, hogy hetente kapunk egy tanító bácsit vagy nénit, aki leadja egy hét alatt a féléves anyagot, amelyet egy vizsga követ:) Izgalmas. A mostani tanárnőnk tünemény:D Igazán jol bevezetett minket a menedzsment alapjaiba, tudásunkroól jövő csütörtökön adunk számot."
Idemásoltam még egy videót, amit a blog írója készített a kinntlétről, nagyon aranyos :-)