Mi leszek, ha nagy leszek?

Tizenkét évesen gondoltam először a jövőmre, arra, hogy milyen leszek húszévesen: csinos, magabiztos, hivatásának élő, tudásával másokat megszégyenítő, de szerény nő. Haha. Hol tartok a megvalósításban? Kezemben a sorsom? Egyáltalán a kezembe akarom venni? Útkeresésem a felsőoktatás útvesztőiben, avagy mi leszek, ha nagy leszek?

Friss topikok

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Címkék

álom (8) andragógia (2) anglisztika (2) balaton (8) balatonfövényes (1) beavatás (1) bologna (4) diplomata (1) educatio (3) erasmus (4) érettségi (13) e felvételi (3) felsőoktatás (12) felsőoktatási (8) felsôoktatási (1) felsőoktatási intézmények (7) felsőoktatási rangsor (3) felsőoktatási rendszer (2) felsőoktatűsi (1) felvételi (19) felvételi azonosító (2) felvételi határidők (1) fesztivál (1) fürstenfeld (1) gazdálkodási menedzsment (1) gólyabál (2) gólyatábor (2) gyakorlat (3) győrffy miklós (1) határidők (10) háttérképek (2) hvg diploma (1) idegennyelv (2) idegenvezető (9) idő (4) intézmények (6) iroda (1) jazz (2) jelentekzési (1) jelentkezési (4) jelentkezési határidők (4) jelentkezési lap (7) kalandok (1) kapcsolatok (1) karácsony (2) keresztfélév (1) kétszakos (2) kétszakosság (1) kodolányi (10) költségtérítéses (3) kommunikáció (1) kreditrendszer (1) külföldi (3) külföldi gyakorlat (5) lap (1) máté krisztina (1) média (1) média kommunikáció (4) munka (9) munkanélküliség (1) munkba (1) nap (2) napok (1) naptár (5) nemzetközi (2) nemzetközi tanulmányok (2) nyílt (3) nyílt napok (3) oklevélmelléklet (1) ölelés (1) önismereti (2) önismereti tesztek (2) ösztöndíj (1) pályaválasztás (18) ponthatárok (3) pontszámítás (3) pótfelvételi (1) rádió (1) rangsor (5) rendszer (2) sopron (1) stockholm (2) szakma (1) székesfehérvár (1) szerelem (1) támogatás (1) tanulás (1) tesztek (2) tippek (11) tisza (3) történelem (2) továbbtanulás (1) turizmus vendéglátás (10) utazási (3) vidék (2) vihar (1) Címkefelhő

Felsőoktatási Rangsor 2010 - Történetiség és módszerek és vélemények

2010.11.30. 18:07 Anna szerint

A felsőoktatási rangsoroknak hagyománya van. Immár 2000 óta minden évben, egyre több adatból összeálló, és egyre többféle rangsor lát napvilágot. Ami viszont nagy előnyük: folyamatosan arra inspriálják a felsőoktatási intézményeket, hogy évről-évre igyekezzenek a legjobb helyeken szerepelni. Első körben a történetét, majd a módszereit, és a rangsort illető véleményeket veszem szemügyre.  

 

A rangsorok történetisége - hogyan kezdődött?

A történetiség abból a szempontból fontos, hogy általa láthatjuk, honnan indultunk és hová jutottunk, másrészt a módszerek fejlődése és jól kikövetkeztethető belőle. Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy érdemes egy-egy kiadványt megszerezni és átlapozni, így ugyanis kirajzolódik a fejlődési tendencia is, azaz a különböző felsőoktatási intézmények berkeiben bekövetkezett változás. (Most jelent meg egy összehasonlító-összefoglaló kiadványt az elmúlt tíz éve eredményeiről: a Felsőoktatási MŰHELY periodika Egyetemi, főiskolai rangsorok című számban ugyanis összegezve olvashatók az elmúlt 10 év rangsorkutatásának tapasztalatai és a főbb gondolatok a folytatás lehetőségéről.)

A tíz éves kutató és elemző munka legelső felmérése 2000-ben látott napvilágot, amikor is hallgatói rangsort kutattak és nyolc képzésterületen készültek el az intézményi rangsorok. A következő években a Világgazdaság és a Magyar Hírlap vette át a stafétabotot (akkoriban jelentette meg egyébként a „Leggazdagabb Magyarok" című kiadványát is), majd 2003-2004-ben a felmérésekben kezdetektől részt vevő Educatio és az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) kiadványaiban lehetett olvasni arrról, hogy: „Mit kínál a magyar felsőoktatás?".

2004-ben aztán önálló ún. rangsorkiadvány jelent meg „Egyetemek a mérlegen" címmel, és az volt az első olyan kötet, amiben deklarálták az átfogó, intézményi statisztikai adatokat és a hallgatói-oktatói véleményeket is tartalmazó rangsorkoncepciót. Ez aztán elindította a lavinát, és új alapokra helyezte a hazai felsőoktatás tájékoztatás-poltikát, az egyetemeken-fősikolákon elkezdődtek a szakmai viták, így ennek hatására meg is rendezték az első rangsor konferenciát - majd időközben eltelt egy év és máris megjelenhetett az újabb kiadvány Felvi-rangsor - Egyetemek, főiskolák mérlegen címmel.

Innentől aztán nosza neki, rajta, beindultak a honi médiumok, és a Heti Válasz, Népszabadság, HVG is önálló rangsorokat jelentetett meg, saját külön-külön kis kidolgozott módszereiket segítségül hívva. A HVG Diploma sokak szerint mégis azért emelkedik ki a többi rangsor közül, mivel a Felvi.hu-val, így a kutatásban kezdetektől részt vevőkkel szoros módszertani kapcsolatot ápol, ráadásul évről-évre több más intézet kutatásit ömleszti a végeredménybe, így 2008-tól a MKIK-Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet munkáltatói véleményekre alapuló rangsorai is belekerültek. (Ide tartozik, hogy 2007-től saját szempontú Felvi-rangsorok állíthatók össze a www.felvi.hu szolgáltatásaként működő interaktív online felvi-rangsorok segítségével.)

Idén pedig újabb elemmel bővült a repertoár, annak köszönhetően, hogy az Universitas Press szakértői panel vizsgálatot végzett, még pedig a személyes tekintély és ítélőképesség bevonásával. Ezért 2010 tavaszán 150-200 professzor, tudós, gazdasági és társadalmi döntéshozó/szakember, értelmiségi személyiség megkérdezésére került sor - de úgy, hogy a megkérdezetteknek semmilyen intézményi kötöttsége ne jelenjen meg, ezért a jövőben a cél az, hogy a panel 50 fős egységekben cserélődjön, így garantálva a kiegyensúlyozottságot a véleményekben. 

(És még valami, amire még visszatérek később: a diploMánia, ami egy műhelysorozat: színes szakértői beszélgetésekkel, riportokkal, kisfilmekkel mutatják a legfontosabb felsőoktatási rangsorokat, értelmezésük lehetőségeit. Emellett egyetemi vezetők, munkaerő-piaci szakértők, felsőoktatás-kutatók és hallgatók - mondják el véleményüket a színvonalról, intézmény és szakválasztásról és a diplomaszerzést követő elhelyezkedési esélyekről.)

A Felvi-rangsorok módszeréről, fontosabb elemeiről

A rangsorban hihetetlen mennyiségű adatokat elemeznek, ezzel igyekeznek elérni azt, hogy az intézmények értékelése nagyon sok apró részletből tevődjön össze. Természetesen egy-egy intézményt nagyban befolyásol például annak múltja (így tehát, egy nagy múltú iskolának mindig sokkal több neves professzora lesz, mint egy kisebb múltúnak), de az is, hogy milyen térségben van, vagy, hogy nevének köszönhetően milyen képességű embereket vonzz berkeibe.

Közel száz szempontot vesznek tehát figyelembe a rangsorok kialakításánál, nincs olyan képzés és intézmény, amely ne szerepelne a listákon (gondoljunk csak vissza, hogy anno 30 intézménnyel kezdődőtt), és mindig figyelembe veszi az elmúlt tíz év fejlődési ritmusát, azaz ún. idősoros rangsorokat is tartalmaz.

    • A legfontosabb mutatók: 

    • Oktatói kar minősége

    • Intézményi infrastruktúra jellemzői

    • Intézmények tudományos potenciálja

    • Intézményi szolgáltatások hallgatói megítélése

    • Diploma értékének hallgatói megítélése

    • Munkáltatói véleményeken alapuló rangsorok

    • Oktatói-szakértői véleményeken alapuló rangsorok

    • Intézmények hallgatói presztízsrangsorai

    • Hallgatói minőség jellemzői

    • Egyéb intézményi jellemzők

     


Rektorok véleménye a Felvi-rangsorokról 

Szakmai körökben a legtöbben elismerik a rangsor érdemeit (azt azért tegyük hozzá, hogy az évek alatt, és még ma is számos módszertani és szemléleti kritika éri, de tulajdonképpen ezeknekmköszönhetően egyben fejlődik is), főként azért is, mert a hallgatói véleményeket is évek óta bevonja az elemzésbe (ehhez hasonlót egyébként a legtöbb iskola a saját köreiben is végez, ezek az ún. hallgatói elégedettség vizsgálatok), de az sem elhanyagolható szempont, hogy a lehető legtöbb információforrás és adat bevonásával születnek meg.

hallgatói vélemények előtérbe kerülése továbbá azt a szemlélet segíti elő, amely a felsőoktatást szolgáltatásként definiálja, s a hallgató ez esetben a keresletet képviselő személy. Természetesen sokan megjegyezték, hogy ezek a vélemények csak erős korlátozással fogadhatók el, tekintve, hogy a hallgatók igen emocionálisak, azaz a "kisebb ellenállás felé mennek", értékítéletük nem reális, azaz pozitívabb azokon a területeken, amelyek kevésbé szigorú tanulási fegyelmet várnak el, míg a nagyobb teljesítményt követelő tanárokat, képzéseket, szakokat hajlamosak negatívabban értékelni (nem beszélve arról, hozták fel példának, hogy a hallgató nem képes kívülről, a többi hallgató viszonyrendszerében látni saját helyzetét, illetve elhelyezni saját intézményét a többi egyetem, főiskola viszonylatában).
 
Arra a kérdésre, hogy a ransorokat mennyire tudják hasznosítani az intézményfejlesztésben a válaszok némileg ellentmondásosak voltak, ugyanis amíg általánosságban hasznosnak és több szempontból is létjogosultsággal bíró kezdeményezésnek tartják a rangsorok megjelentetését, addig nagyon kevés azoknak a száma, akik bevallották, hogy hatásuk saját falaikat is megremegtette. Az viszont kétségtelen, hogy mint külső értékelési forma mindenképpen segíti az iskolák fejlődését, a legtöbben ugyanis rendszeresen végeznek belső önértékeléseket - és ezek a vizsgálatok tágabb kontextusban helyezik el saját eredményeiket. Összességében a rangsor stratégiai szinten felhasználhatónak mutatkozik a minőségbiztosítás területén, jelzi az intézmények fejlesztésre szoruló, gyenge pontjait.
 
Azt persze szinte mindenki felismerte, hogy a rangsorok - eljutva a leendő hallgatókhoz, illetve szüleikhez, tanáraikhoz - egyfajta marketingként is funkcionálnak, hiszen orientálják a választásokat. Egy-egy rangsorban elfoglalt előkelő helynek tehát jelentős marketing értéke lehet. Itt kell aláhúzni, hogy az intézmények rangsorba állítása igen kényes kérdés, s a kevésbé előkelő helyen végzettek számára egyáltalán nem mellékes a mögöttes okok feltárása (itt újra felvetődnek az értelmezési és módszertani problémák, hiszen egy-egy adatot többféleképpen is lehet interpretálni, súlyozni).

 

Szólj hozzá!

Címkék: felsőoktatás felsőoktatási intézmények rangsor

A bejegyzés trackback címe:

https://tovabbtanulok.blog.hu/api/trackback/id/tr692485519

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.