Mi leszek, ha nagy leszek?

Tizenkét évesen gondoltam először a jövőmre, arra, hogy milyen leszek húszévesen: csinos, magabiztos, hivatásának élő, tudásával másokat megszégyenítő, de szerény nő. Haha. Hol tartok a megvalósításban? Kezemben a sorsom? Egyáltalán a kezembe akarom venni? Útkeresésem a felsőoktatás útvesztőiben, avagy mi leszek, ha nagy leszek?

Friss topikok

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Címkék

álom (8) andragógia (2) anglisztika (2) balaton (8) balatonfövényes (1) beavatás (1) bologna (4) diplomata (1) educatio (3) erasmus (4) érettségi (13) e felvételi (3) felsőoktatás (12) felsőoktatási (8) felsôoktatási (1) felsőoktatási intézmények (7) felsőoktatási rangsor (3) felsőoktatási rendszer (2) felsőoktatűsi (1) felvételi (19) felvételi azonosító (2) felvételi határidők (1) fesztivál (1) fürstenfeld (1) gazdálkodási menedzsment (1) gólyabál (2) gólyatábor (2) gyakorlat (3) győrffy miklós (1) határidők (10) háttérképek (2) hvg diploma (1) idegennyelv (2) idegenvezető (9) idő (4) intézmények (6) iroda (1) jazz (2) jelentekzési (1) jelentkezési (4) jelentkezési határidők (4) jelentkezési lap (7) kalandok (1) kapcsolatok (1) karácsony (2) keresztfélév (1) kétszakos (2) kétszakosság (1) kodolányi (10) költségtérítéses (3) kommunikáció (1) kreditrendszer (1) külföldi (3) külföldi gyakorlat (5) lap (1) máté krisztina (1) média (1) média kommunikáció (4) munka (9) munkanélküliség (1) munkba (1) nap (2) napok (1) naptár (5) nemzetközi (2) nemzetközi tanulmányok (2) nyílt (3) nyílt napok (3) oklevélmelléklet (1) ölelés (1) önismereti (2) önismereti tesztek (2) ösztöndíj (1) pályaválasztás (18) ponthatárok (3) pontszámítás (3) pótfelvételi (1) rádió (1) rangsor (5) rendszer (2) sopron (1) stockholm (2) szakma (1) székesfehérvár (1) szerelem (1) támogatás (1) tanulás (1) tesztek (2) tippek (11) tisza (3) történelem (2) továbbtanulás (1) turizmus vendéglátás (10) utazási (3) vidék (2) vihar (1) Címkefelhő

Felsőoktatási Rangsor 2010 - egyetemek és főiskolák I.

2010.12.03. 12:24 Anna szerint

Miről mesél az idei felsőoktatási rangsor? A benne található, különböző rangsorok szerint melyik intézmény, melyik szaka mit tud felmutatni? Hogyan kell értékelnünk egy-egy szak, egy-egy intézmény helyét a rangsorokban? Ezekre a kérdésekre keresem a választ, igyekszem kibogozni a megfejhetőt...

„A sokszempontúság azt jelenti, hogy nincs minden szempontból legjobb vagy legrosszabb intézmény, az egyetemeket, főiskolákat ezért érdemes a lehetőség szerinti összes releváns és mérhető mutató alapján összehasonlítani" - írja az idei HVg kiadvány módszertanának ismertetésében. Mi derül ki ebből a mondatból? Egyfelől, hogy nagy mértékű precizitást követel meg a rangsorok elemzése, azaz nem lehet csak úgy, lapozgatásszerűen képet kapni arról, hogy „jaj istenem, akkor most gyorsan megnézem, melyik suli a legjobb és a legelső"; másfelől, hogy ha már belemélyedünk, tudjuk helyén értékelni az információkat, azaz tudni azt, hogy melyik rangsor-melyik helye miről számol be nekünk. (Mindebből egyébként nekem az tűnik ki, hogy a rangsorok legteljesebb értékű elemzését végrehajtani képes csoport megfeleltethető a felsőoktatási intézmények szakértőinek, így maguknak a rangsoroknak a legfontosabb funkciója az, hogy ezen csoportokat tájékoztassák és inspirálják a jövőbeni fejlődésre - ezzel kapcsolatban az előző blogbejegyzésem második részét érdemes elolvasni.)

 

AZ EGYES RANGSOROK 
Alábbi rangsorokat lehet megtalálni a kiadványban, ezeket veszem szemügyre a következőkben.

szakos kari rangsorok (alap- és mesterszakos hallgatókiválóság-rangsorok a 14 képzési területen)
képzésterületi kari rangsorok (oktatói és hallgatói mutatókra épülő rangsorok mind a 14 képzési területen)
abszolút rangsorok (az összes képzésterület összes karának oktatói és hallgatói mutatókra épülő képzésterülettől független rangsorainak összesítése)
képzésterületi kari véleményrangsorok (kérdőíves hallgatóivélemény-felmérés)
- abszolút intézményi rangsorok (összesített hallgatói és oktatói mutatókra épülő, képzésterülettől és kartól, intézményi egységtől független rangsorok)


Az abszolút legjobb intézmények

Maga a kiadvány is elismeri, hogy mivel a hallgatók érdeklődése egy szakra koncentrálódik, így első látásra feleslegesnek tűnhet „általában" az egyetemk és főiskolák színvonaláról beszélni (ezzel szemben áll az a laikus felvetés, hogy a hallgató sokszor csak azt akarja tudni: vajon melyik a legjobb egyetem? vajon hová felvételizzek, ha a legjobbat akarom?). A közvéleménynek tehát igenis fontos, hogy a jóhírű egyetem melyik egyetemet jelenti, melyik főiskolát takarja, hiszen ennek alapján gyorsan ítélhet, vajon jó iskolába iratta-e gyerekét/jó helyre iratkozott-e be? 

Az adatok természetéből (erről bővebben szintén az előző bejegyzésben olvashatsz) fakadóan a ramgsor idén sem okozott meglepetést: mint minden évben, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) idén is kiemelkedően szerepelt mind oktatói mind hallgatói mutatóit figyelembe véve, és hozzá hasonlóan a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) második helyezése is evidens volt - tekintve, hogy a képzések rangsorában szakjaik többsége mind előkelő helyezést ért el (ráadásul a temérdek kutatói elismerésnek köszönhetően főként oktatói gárdájuk szerepelt kiválóan).

A két klasszikust, a Semmelweis Egyetem (SE) és a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) követi (kiemelkedően jó hallgatói mutatókkal!), majd újra régi darabokkal - mint a Debreceni Egyetem (DE), az ELTE mellett a legjobb képességű gimnáziumi diákokat vonzó a Budapesti Műszaki Gazdaságtudományi Egyetem (BME), valamint a Pécsi tudományegyetem (PTE) - találkozunk, hogy aztán meglepetésre tűnjön fel a listán a Károli Gáspár Református (KRE), a Nyugat-magyarországi (NYME) és a Pázmány Péter Katolikus (PPKE) egyetem (a Károli és a Pázmány egyébként a két legjobb nem állami fenntartású egyetemnek is megfelel). Velük kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy előkelő helyezésüket annak is köszönhetik, hogy oktatóik kiválóságát sikerült feljavítani.

Ami a főiskolákat illeti, a Rendőrtiszti Főiskolának (RTF) és a magán kézből fenntartott Budapesti Kommunikációs Főiskolának (BKF) sikerült a 17. és a 20. helyet megkaparintania, míg a Kodolányi hallgatóinak kiválósága alapján a 19. helyet, oktatóinak kiválósága alapján pedig a 37. helyet tudhatja magáénak - így ezzel a 28. helyen végzett az abszolút rangsorban. Általánosan elmondható, hogy a főiskolák a 20. hely után jelennek meg a listán (ez főként a különböző szakok akkreditációjához elvárt tanári minősítéseknek és az iskolák korának tudható be), a BKF-et követi az Eszterházy Károly, a Nyíregyházi, a Zsigmond Király, a Tomori Pál, a Harsányi János Főiskola; míg a Kodolányi után végzett az Általános Vállalkozási, a Károly Róbert, a Szolnoki, az Eötvös József, a Dunaújvárosi, a Kecskeméti, a Gábor Dénes és a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája. 


Az ördög a részletekben rejlik - a helyezést meghatározó tényezők

Ahhoz, hogy jobban belelássunk abba, mi alapján is érik el az iskolák a helyezéseket, érdemes időt szánni az aprónak látszó, ám de lényeges adatok elemzésére. Az abszolút rangsor ugyanis két fő tényezőből tevődik össze: így az összesített hallgatói és oktatói rangsorból.

hallgatói rangsor összeállításánál pedig a következőket veszik figyelembe: 
--- a középiskola minőségét: ez attól függ, mennyien jöttek adott helyre a legjobb iskolákból és, hogy mennyien értek el helyezést tanulmányi versenyeken
a jelentkezők számát, azaz minél többen akarták adott iskolát annál jobb pontszámot kapott
--- a bejutottak arányát, ahol az a nyertesebb, akihez a legkevesebben jutnak be (itt például az első a Színházi és Filmművészeti Egyetem, ahová csak a jelentkezők 4%-a jutott be)
--- a felvettek pontátlagát, ahol az első helyet a BCE szerezte meg, itt tavaly 437,3 pont volt az átlag
--- a nyelvvizsgával felvettek létszámát, ahol meglepetésre (és ebből is kitűnik, hogy érdemes mindent alaposan végig bogarászni) a Harsányi János Főiskola végzett az első helyen, ahol mindenki, akit felvettek rendelkezett már nyelvvizsgával
--- OTDK helyezésre jutó nappalisok számát, itt a Magyar Képzőművészeti Egyetem tarolt, ahol minden 38 hallgató elért valamilyen helyezést a versenyen
--- PHD képzésben részt vevő hallgatók és elért fokozatuk számát, ahol elvárható módon az ELTE aratta le a babérokat.

Az oktatói rangsornál pedig az alábbiak számítanak:
--- az egy minősített oktatóra jutó hallgatók száma (ez is érdekes, hogy ennek alapján a Tomori Pál Főiskola a legnyerőbb, itt ugyanis 3 fő jut egy minősítet oktatóra)
--- PHD/DLA fokozatú oktatók száma, itt a nagy klasszikusok jártak az élen, első a DE, második az ELTE, harmadik a PPKE, negyedik viszont a NYME, míg ötödik a KRE; ez utóbbi kettő jelentős előrelépése nagyban befolyásolta is összesített helyezésüket
--- kandidátusi fokozatúak száma - itt is az öregek vitték a prímet, így az ELTE, a BCE, a SZTE és újabb meglepetések, mint a Miskolci Egyetem és a már említett NYME
--- az MTA doktorok száma - különös módon ebben a ZSKF-et nem lehetett megelőzni, ahol 10,4% az MTA doktorok aránya, míg az ELTE-nél „csak" 10,1% ugyanez az arány, majd követi őket Debrecen 9,5%-val, míg Szegeden ugyanez az arány 8,8%.

Szólj hozzá!

Címkék: felsőoktatási intézmények rangsor felsőoktatűsi

A bejegyzés trackback címe:

https://tovabbtanulok.blog.hu/api/trackback/id/tr672485706

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.