Mi leszek, ha nagy leszek?

Tizenkét évesen gondoltam először a jövőmre, arra, hogy milyen leszek húszévesen: csinos, magabiztos, hivatásának élő, tudásával másokat megszégyenítő, de szerény nő. Haha. Hol tartok a megvalósításban? Kezemben a sorsom? Egyáltalán a kezembe akarom venni? Útkeresésem a felsőoktatás útvesztőiben, avagy mi leszek, ha nagy leszek?

Friss topikok

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Címkék

álom (8) andragógia (2) anglisztika (2) balaton (8) balatonfövényes (1) beavatás (1) bologna (4) diplomata (1) educatio (3) erasmus (4) érettségi (13) e felvételi (3) felsőoktatás (12) felsőoktatási (8) felsôoktatási (1) felsőoktatási intézmények (7) felsőoktatási rangsor (3) felsőoktatási rendszer (2) felsőoktatűsi (1) felvételi (19) felvételi azonosító (2) felvételi határidők (1) fesztivál (1) fürstenfeld (1) gazdálkodási menedzsment (1) gólyabál (2) gólyatábor (2) gyakorlat (3) győrffy miklós (1) határidők (10) háttérképek (2) hvg diploma (1) idegennyelv (2) idegenvezető (9) idő (4) intézmények (6) iroda (1) jazz (2) jelentekzési (1) jelentkezési (4) jelentkezési határidők (4) jelentkezési lap (7) kalandok (1) kapcsolatok (1) karácsony (2) keresztfélév (1) kétszakos (2) kétszakosság (1) kodolányi (10) költségtérítéses (3) kommunikáció (1) kreditrendszer (1) külföldi (3) külföldi gyakorlat (5) lap (1) máté krisztina (1) média (1) média kommunikáció (4) munka (9) munkanélküliség (1) munkba (1) nap (2) napok (1) naptár (5) nemzetközi (2) nemzetközi tanulmányok (2) nyílt (3) nyílt napok (3) oklevélmelléklet (1) ölelés (1) önismereti (2) önismereti tesztek (2) ösztöndíj (1) pályaválasztás (18) ponthatárok (3) pontszámítás (3) pótfelvételi (1) rádió (1) rangsor (5) rendszer (2) sopron (1) stockholm (2) szakma (1) székesfehérvár (1) szerelem (1) támogatás (1) tanulás (1) tesztek (2) tippek (11) tisza (3) történelem (2) továbbtanulás (1) turizmus vendéglátás (10) utazási (3) vidék (2) vihar (1) Címkefelhő

Felvételi pontszámítás 2011-ben

2011.02.12. 15:11 Anna szerint

Itt az idő, hogy szembenézzek a legkínosabb kérdéssel: melyik szakra, mennyi pont szükséges ahhoz, hogy felvegyenek az állami képzésre? Az általam preferált szakoknál ugyanis óriási a verseny, a pontszámok mindenhol 400 felett vannak, ráadásként csökkentették a nyelvvizsgára adható pontokat, és emellett még más többlet pontokat is.

Az Oktatási Minisztérium 2009. április 24-i rendeletének köszönhetően tovább nehezítették a bejutást a felsőoktatás államilag finanszírozott helyeire, és értelmében idéntől, azaz a 2011-es felvételi évtől másképp súlyozzák a pontok megállapításánál a nyelvvizsgák, és az emelt szintű érettségik eredményeit. A rendelet alapján a középfokú nyelvvizsga 35 pontról 28 pontra, a felsőfokú nyelvvizsga 50 pontról 40 pontra csökken. Ezen kívül a kimagasló sportteljesítményért is kevesebb pontot lehet szerezni így a világ és Európa-bajnokságon elért első három helyezésért 20 pont helyett 16 pontot, az országos bajnokságon elért első három helyezésért pedig 10 pont helyett csak 8 pontot kaphatnak a felvételizők.

OKJ szakképesítésért, technikusi végzettségért 30 pont helyett 24-et szerezhetünk és a különböző tanulmányi versenyekért kapható többletpontok is hasonló arányban csökkennek. A hátrányos helyzetű jelentkezők 20 pontot kaphatnak 25 helyett, míg a halmozottan hátrányos helyzetű jelentkezők 40-et 50 helyett. A fogyatékkal élő jelentkezők és a gyermeküket egyedül nevelőknek is be kell érniük 40 pluszpontottal 50 helyett. Nem változik viszont az emelt szintű érettségiért kapható pontszám, ezért tárgyanként továbbra is 40 többletpont jár.

Minderre állítólag azért volt szükség, hogy kiegyenlítsék az esélyeket, mert például nyelvvizsgát tenni nagyon nehéz még a középiskola évei alatt (ezt aláírom, én is majdnem belegebedtem, de pont a pontszámítás miatt hajtottam ki magamból), másrészt mivel a nyelvtanulás a legtöbb esetben plusz költséggel jár, ezért a jómódú családok gyermekei előnyhöz jutnak ennek terén. Harmadrészt azok, akik nyelvvizsgéval vagy OKJ-s szakképesítéssel rendelkeznek, sokszor már idősebbek, azaz nem most érettségiznek, így bejutásukkal nehezítik a frissen érettségizettek bejutását. 

Ezeket még alá is írom (bár esetemben például a nyelvvizsgától elvett 8 pont igen fájdalmas), és azt is, hogy az OKJ-s képesítés az idősebbeket jutattja előnyhöz, de tekintve, hogy nekem is az lesz (idegenvezető képesítés) itt is picit húzom a számat, mert tavaly hiába igyekeztem lehetetlen volt a bejutás az állami képzésre, és bárhonnan nézem így összesen 13 ponttól szabadít meg ez a rendelet. Éljen! :-(((((

A másik az, hogy azt állítják mindennek az a célja, hogy az emelt szintű érettségi felé tereljék a diákokat (az orvosi egyetemeken például már 2010-től az általános orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos szakokon legalább egy tantárgyból a nehezebb érettségit követelnek meg a felvételizőktől fizikából, kémiából, vagy biológiából), ami szuper, mert így aztán tényleg a lexikális és mindenki által elérhető tudásra terelik a hangsúlyt, de kérdem én, ezen logika alapján azt mi indokolja, hogy a tanulmányi versenyekért szerezhető többlet pontokat is csökkentették?

Az biztos, hogy az emelt szintű érettségiért tantárgyanként jelenleg 40 többletpont jár, ha emelt szinten legalább 30%-os teljesítményt ért el a pályázó. Sőt! 2012-től az emelt szintű érettségi még jobban felértékelődik, 50 többletpont jár majd érte! Persze ezek a pontok csak a szakra meghatározott érettségi tárgyakból letett emelt szintű érettségi esetén járnak.

2009-ben összesen 71 ezer diákot vettek fel alap és osztatlan felsőoktatási képzésre, a diákok többsége, (53 százaléka) egyetlen tantárgyból sem érettségizett emelt szinten, míg 47 százalékuk legalább egy tantárgyból emelt szintű záróvizsgára jelentkezett. Ebből közel 23 ezren egy, 7800-an kettő, és 2600-an több mint két tantárgyból választották az emelt szintet.

 

Ha egy diák például humán tagozatra jelentkezett, nem volt számára kötelező a nehezebb érettségit választania irodalom vagy történelem tárgyakból. A gazdasági szakoknál a felvételt nyert diákoknak körülbelül a fele érettségizett magasabb szinten, míg mondjuk a műszaki egyetemen, mindössze a diákok egyharmada került be a többletpontok segítségével. Az orvosira sem volt kötelező a természettudományok valamelyikéből emelt szintű vizsgát tenni. Az más kérdés, hogy az orvosira felvettek mindössze 5 %-a nem szerzett így plusz pontokat. 

Ami még változik: 2010-től a mimimális pontszám, amely az eddigi 160 pontról 200 pontra emelkedik, azaz 200 pont alatti teljesítménnyel nem lehet felvenni még költségtérítéses képzésre sem a jelentkezőt. 

Azt, hogy mely tantárgyak számítanak adott szak felvételijénél, előre meg kell nézni, ezek az ún. "szerzett pontok", amelyeknél elég, ha két tantárgyból számítod őket, ezeket ugyanis duplázzák a pontszámításnál. Ha IDE KATTINTASZ megtalálhatod, hogy az egyes szakokra, képzési területekre jelentkezéskor mely tárgyakból és milyen szinten szükséges érettségizni a 2010-es felvételi időszaktól kezdődően. (Egy kis segítség a dokumentum értelmezéséhez: minden képzési terület címe alatt rövid általános áttekintést találsz, ebben szerepelnek a képzési területen általában elvárt érettségi vizsgák. Az ezt követő táblázatban olvasható, hogy az egyes szakok ettől az általános szabálytól miben térnek el. Ugyancsak a táblázatban olvashatsz az egyes intézményekben elérhető többletpontokról is.)

A másik, amit még nagyon észben kell tartani, hogy mióta bologna van, nem jegyek alapján kapod a pontszámokat (kivéve, ha annyira régen érettségiztél, hogy még csak jegyeid vannak), hanem százalékban fejezik ki az elért eredményedet, amely százalékok egyben a pontszámaidat is jelentik - nem elég tehát, hogy ötöst kaptál emelt szinten, annak az ötösnek 80-90 pontosnak kell lennie, hiszen az emelt szintért kapható többletpont mellett ezt a százalékot fogják kettővel beszorozni (plusz nehezítés, jó, ha felkészül az ember, hogy nem csak írásbeli, de szóbeli is van, így aztán a pontvesztések esélye is megnő). Hangsúlyozni kell tehát, hogy emelt szinten az egyes osztályzatok ponthatárai (az elégséges kivételével) lényegesen alacsonyabbak, mint középszinten. 

Osztályzat

Középszint

Emelt szint

jeles

80%  – 100%

60% – 100%

60%   –  79%

47%  –  59%

közepes

40%   –  59%

33%  –  46%

elégséges

20%   –  39%

20%  –  32%

elégtelen

0%     –  19%

0%    –  19%

Az érettségi vizsgával és a pontszámítással kapcsolatban, itt olvashatsz róla részletesebben. Itt pedig pontszámító kalkulátorral számolhatsz utána. 

Szólj hozzá!

Címkék: érettségi pontszámítás

A bejegyzés trackback címe:

https://tovabbtanulok.blog.hu/api/trackback/id/tr272660674

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.