Ma belevágtam a felvi felsőoktatási rangsorainak elemzésébe (a rangsorok állítólag komoly hatással vannak a jelentkezőkre, évről-évre egyre többen használják őket és több, mint 30 százalékuknak befolyásolja döntését), bár kissé szkeptikus vagyok, mivel eddigi tájékozódásom alapján már előre borítékolható,hogy a legrégebbi és legnagyobb intézmények szinte mindig az élbolyban végeznek, és ezek azok a helyek is, ahová a legtöbben adják be jelentkezésüket. Mint tájékozódási pont mindenesetre számolni kell velük, és, az sem mindegy, hol milyen esélyekkel nyerhetsz felvételt - a pontszámításról és az esélyekről viszont egy későbbi posztban írok, túl nagy falat lenne egyszerre a kettő.
A felsőoktatási rangsor módszertana - mit mérnek?
A felvi rangsorokat 2000 óta állítják össze (bár azóta több más hazai rangsor is napvilágot látott, a felvi rangsor az egyetlen, amely teljes körű, azaz az összes képzési területet lefedi) és azóta folyamatosan bővül a szempontok köre, a sokszempontúság alapelve ugyanakkor az, hogy nincs abszolút legjobb vagy legrosszabb intézmény (főként, ha azt vesszük figyelembe mennyire eltérően ítélhető meg egy-egy kar, attól függően melyik szempontot nézzük - lásd alább -, mert hiába kiemelkedő például valahol az oktatók minősége, az még nem garancia arra, hogy a hallgatók is elégedettek). A rangsort összeállítók alapvetően két dolgot vesznek leginkább figyelembe: a felvételizők igényeit (hogy mi érdekli őket) és az adatok hitelességét - amellett, hogy a hallgatói felmérésekre is nagy hangsúlyt helyeznek, tapasztalataik szerint ugyanis ez igencsak foglalkoztatja a leendő diákokat.
ADATTÍPUSOK - AMI ALAPJÁN ÖSSZEÁLL A RANGSOR
- intézményi adatszolgáltatás (oktatók és hallgatók létszáma valamint fokozataik - Phd, doktor)
- államilag finanszírozott képzésre jelentkezők adatai (hová, mennyien, pontszámok, bejutási arány, legjobb középiskola, nyelvvizsga)
- költségtérítéses képzésre jelentkezők (hová, mennyien, pontszámok, bejutási arány, legjobb középiskola, nyelvvizsga)
- Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) adatok (kétévente rendezett diákköri versenyek eredményei)
AZ EGYES RANGSOROK
- szakos kari rangsorok (alap- és mesterszakos hallgatókiválóság-rangsorok a 14 képzési területen)
- képzésterületi kari rangsorok (oktatói és hallgatói mutatókra épülő rangsorok mind a 14 képzési területen)
- abszolút rangsorok (az összes képzésterület összes karának oktatói és hallgatói mutatókra épülő képzésterülettől független rangsorainak összesítése)
- képzésterületi kari véleményrangsorok (kérdőíves hallgatóivélemény-felmérés)
Kik vannak a legjobbak között?
Lényeges változás idén sem következett be az előző évekhez képest, valószínűleg annak okán, hogy az előző évi rangsor hatása mindig érezhető a következő évben (azaz, a legtöbb hallgató rendszerint a legismertebb iskolák legnépszerűbb képzéseire jelentkezik).
2009-ben is csak a több ezer hallgatóval rendelkező, tradicionális egyetemek karai találhatók a top 10-ben (a harmadik éve listavezető ELTE Bölcsészkara mellett, a debreceni és a szegedi bölcsészkar szerepel itt, az orvosi képzőhelyek pedig kivétel nélkül az első tízben találhatóak), és kivétel nélkül mindegyikük állami fenntartású intézmény; sem egyházi (az első ötvenbe csupán három egyházi egyetemi kar került bele, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkara a 12., míg a Pázmányé a 23. lett), sem alapítványi iskolák nem tudtak ide bejutni (ennek oka nyilvánvalóan leginkább történelmi, azaz idő függvénye egy ilyen mérvű presztízs elérése). Főiskolai karok közül a legelőkelőbb helyet a Kodolányi János Főiskola (63.) szerezte meg, így egyben a Kodolányi lett a legjobb alapítványi-magán intézmény is a 169 iskola közül.
Az oktatók minőségét nézve a top 10-ben szintén a legnagyobb egyetemek karai kerültek be (ELTE-TTK, BME-TTK, SZIE-MKK) és itt leginkább a természettudományi és mezőgazdaságtudományi karok arattak, két bölcsész és két orvostudományi kar mellett. Ami a jelentkezők számát illeti, Budapest helyzeti előnyben van a vidéki iskolákkal szemben, itt az első öt helyezett az ELTE három és a Corvinus két kara.
ITT azonnal, saját szempontok szerint kutathatsz az idei és az elmúlt évek rangsoraiban, egy-egy választott intézményt nézve.
FONTOS!
- Az online interaktív rangsor aktuális adatokkal történő frissülése 2010. január közepére várható.
- Az idei rangsor továbbá csak korlátozottan hasonlítható össze a tavalyival (a tavalyi felvi rangsorok módszertanáról itt olvashatsz bővebben), ugyanis megváltozott a felhasználható adatok köre.