Mi leszek, ha nagy leszek?

Tizenkét évesen gondoltam először a jövőmre, arra, hogy milyen leszek húszévesen: csinos, magabiztos, hivatásának élő, tudásával másokat megszégyenítő, de szerény nő. Haha. Hol tartok a megvalósításban? Kezemben a sorsom? Egyáltalán a kezembe akarom venni? Útkeresésem a felsőoktatás útvesztőiben, avagy mi leszek, ha nagy leszek?

Friss topikok

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Címkék

álom (8) andragógia (2) anglisztika (2) balaton (8) balatonfövényes (1) beavatás (1) bologna (4) diplomata (1) educatio (3) erasmus (4) érettségi (13) e felvételi (3) felsőoktatás (12) felsôoktatási (1) felsőoktatási (8) felsőoktatási intézmények (7) felsőoktatási rangsor (3) felsőoktatási rendszer (2) felsőoktatűsi (1) felvételi (19) felvételi azonosító (2) felvételi határidők (1) fesztivál (1) fürstenfeld (1) gazdálkodási menedzsment (1) gólyabál (2) gólyatábor (2) gyakorlat (3) győrffy miklós (1) határidők (10) háttérképek (2) hvg diploma (1) idegennyelv (2) idegenvezető (9) idő (4) intézmények (6) iroda (1) jazz (2) jelentekzési (1) jelentkezési (4) jelentkezési határidők (4) jelentkezési lap (7) kalandok (1) kapcsolatok (1) karácsony (2) keresztfélév (1) kétszakos (2) kétszakosság (1) kodolányi (10) költségtérítéses (3) kommunikáció (1) kreditrendszer (1) külföldi (3) külföldi gyakorlat (5) lap (1) máté krisztina (1) média (1) média kommunikáció (4) munka (9) munkanélküliség (1) munkba (1) nap (2) napok (1) naptár (5) nemzetközi (2) nemzetközi tanulmányok (2) nyílt (3) nyílt napok (3) oklevélmelléklet (1) ölelés (1) önismereti (2) önismereti tesztek (2) ösztöndíj (1) pályaválasztás (18) ponthatárok (3) pontszámítás (3) pótfelvételi (1) rádió (1) rangsor (5) rendszer (2) sopron (1) stockholm (2) szakma (1) székesfehérvár (1) szerelem (1) támogatás (1) tanulás (1) tesztek (2) tippek (11) tisza (3) történelem (2) továbbtanulás (1) turizmus vendéglátás (10) utazási (3) vidék (2) vihar (1) Címkefelhő

Felsőoktatási rangsorok elemzése - mennyit számít?

2010.01.12. 13:52 Anna szerint

Ma belevágtam a felvi felsőoktatási rangsorainak elemzésébe (a rangsorok állítólag komoly hatással vannak a jelentkezőkre, évről-évre egyre többen használják őket és több, mint 30 százalékuknak befolyásolja döntését), bár kissé szkeptikus vagyok, mivel eddigi tájékozódásom alapján már előre borítékolható,hogy a legrégebbi és legnagyobb intézmények szinte mindig az élbolyban végeznek, és ezek azok a helyek is, ahová a legtöbben adják be jelentkezésüket. Mint tájékozódási pont mindenesetre számolni kell velük, és, az sem mindegy, hol milyen esélyekkel nyerhetsz felvételt - a pontszámításról és az esélyekről viszont egy későbbi posztban írok, túl nagy falat lenne egyszerre a kettő.

A felsőoktatási rangsor módszertana - mit mérnek?

A felvi rangsorokat 2000 óta állítják össze (bár azóta több más hazai rangsor is napvilágot látott, a felvi rangsor az egyetlen, amely teljes körű, azaz az összes képzési területet lefedi) és azóta folyamatosan bővül a szempontok köre, a sokszempontúság alapelve ugyanakkor az, hogy nincs abszolút legjobb vagy legrosszabb intézmény (főként, ha azt vesszük figyelembe mennyire eltérően ítélhető meg egy-egy kar, attól függően melyik szempontot nézzük - lásd alább -, mert hiába kiemelkedő például valahol az oktatók minősége, az még nem garancia arra, hogy a hallgatók is elégedettek). A rangsort összeállítók alapvetően két dolgot vesznek leginkább figyelembe: a felvételizők igényeit (hogy mi érdekli őket) és az adatok hitelességét - amellett, hogy a hallgatói felmérésekre is nagy hangsúlyt helyeznek, tapasztalataik szerint ugyanis ez igencsak foglalkoztatja a leendő diákokat.
 

ADATTÍPUSOK - AMI ALAPJÁN ÖSSZEÁLL A RANGSOR

- intézményi adatszolgáltatás (oktatók és hallgatók létszáma valamint fokozataik - Phd, doktor)
- államilag finanszírozott képzésre jelentkezők adatai (hová, mennyien, pontszámok, bejutási arány, legjobb középiskola, nyelvvizsga)
- költségtérítéses képzésre jelentkezők (hová, mennyien, pontszámok, bejutási arány, legjobb középiskola, nyelvvizsga)
- Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) adatok (kétévente rendezett diákköri versenyek eredményei)

 

AZ EGYES RANGSOROK

- szakos kari rangsorok (alap- és mesterszakos hallgatókiválóság-rangsorok a 14 képzési területen)
- képzésterületi kari rangsorok (oktatói és hallgatói mutatókra épülő rangsorok mind a 14 képzési területen)
- abszolút rangsorok (az összes képzésterület összes karának oktatói és hallgatói mutatókra épülő képzésterülettől független rangsorainak összesítése)
- képzésterületi kari véleményrangsorok (kérdőíves hallgatóivélemény-felmérés)

 

Kik vannak a legjobbak között?

Lényeges változás idén sem következett be az előző évekhez képest, valószínűleg annak okán, hogy az előző évi rangsor hatása mindig érezhető a következő évben (azaz, a legtöbb hallgató rendszerint a legismertebb iskolák legnépszerűbb képzéseire jelentkezik).

2009-ben is csak a több ezer hallgatóval rendelkező, tradicionális egyetemek karai találhatók a top 10-ben (a harmadik éve listavezető ELTE Bölcsészkara mellett, a debreceni és a szegedi bölcsészkar szerepel itt, az orvosi képzőhelyek pedig kivétel nélkül az első tízben találhatóak), és kivétel nélkül mindegyikük állami fenntartású intézmény; sem egyházi (az első ötvenbe csupán három egyházi egyetemi kar került bele, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkara a 12., míg a Pázmányé a 23. lett), sem alapítványi iskolák nem tudtak ide bejutni (ennek oka nyilvánvalóan leginkább történelmi, azaz idő függvénye egy ilyen mérvű presztízs elérése). Főiskolai karok közül a legelőkelőbb helyet a Kodolányi János Főiskola (63.) szerezte meg, így egyben a Kodolányi lett a legjobb alapítványi-magán intézmény is a 169 iskola közül.

Az oktatók minőségét nézve a top 10-ben szintén a legnagyobb egyetemek karai kerültek be (ELTE-TTK, BME-TTK, SZIE-MKK) és itt leginkább a természettudományi és mezőgazdaságtudományi karok arattak, két bölcsész és két orvostudományi kar mellett. Ami a jelentkezők számát illeti, Budapest helyzeti előnyben van a vidéki iskolákkal szemben, itt az első öt helyezett az ELTE három és a Corvinus két kara.
 

ITT azonnal, saját szempontok szerint kutathatsz az idei és az elmúlt évek rangsoraiban, egy-egy választott intézményt nézve. 

FONTOS!

- Az online interaktív rangsor aktuális adatokkal történő frissülése 2010. január közepére várható.
- Az idei rangsor továbbá csak korlátozottan hasonlítható össze a tavalyival (a tavalyi felvi rangsorok módszertanáról itt olvashatsz bővebben), ugyanis megváltozott a felhasználható adatok köre.

 

Szólj hozzá!

Címkék: felsőoktatás pályaválasztás felsőoktatási intézmények felsőoktatási rangsor

A bejegyzés trackback címe:

https://tovabbtanulok.blog.hu/api/trackback/id/tr271666362

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása