A nemzetközi tanulmányok (előtte mint nemzetközi kapcsolatok futott) szak a kommunikáció médiához hasonlóan divatszakká nőtte mi magát az elmúlt években, miközben sokak illetik azzal, hogy „napközis szak", ami hiába multidiszciplináris, nem jó semmire. Mire jó ez a szak, mit tanul, aki ezt választja, és hol tud elhelyezkedni vele diploma után?
Maga a szak az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal egyidőben vált fontossá, hiszen tömören összefoglalva a külügyi és uniós kapcsolatok körüli munkára készít fel, a szak célja olyan szakemberek képzése, akik a megszerzett általános műveltség, társadalomtudományi elméleti alapok és magas szinti idegennyelv-tudás mellett a külügyek, a külkapcsolatok valamennyi területén (diplomácia, nemzetközi gazdasági, kulturális, tudományos, biztonság- és védelempolitikai, sport, környezetvédelmi kapcsolatok, kommunikáció) megfelelő ismeretekkel rendelkeznek. Húha, jól hangzik, de egyszerre szinte túl sok is, és felveti a kérdést, mégis mit jelent az, hogy „otthonosan mozogni a nemzetközi kapcsolatok világában?"
A korábban nemzetközi tanulmányok és nemzetközi kapcsolatok néven elterjedt szakot a bolognai rendszerben nemzetközi tanulmányok alapszakként hirdetik meg, ami az intézmények többségében a társadalomtudományi vagy bölcsészettudományi karhoz tartozik, de a szegedi egyetemen például a jogi kar képzései között hirdették meg. A nemzetközi tanulmányok alapszak az Európai Unió, a nemzetközi rendszerek és Magyarország nemzetközi környezetének szakértőit képzi.
Ha a neten futó véleményeket szemlézzük, kapunk hideget-meleget egyaránt, általános vélemény, hogy: „semmit nem tanulnak, illetve mindenből csak egy kicsit. Mondjuk úgy, hogy megtanulod melyik könyvet kell előszedni, ha valamit tudni akarsz; csak azért magas a ponthatár, mert felkapott és sokan jelentkeznek, nem azért mert olyan jó is". Vagy: „Nemzetközi tanulmányok = gimnáziumi évek kitolása még pár évre, olyan döntésképtelen embereknek, akik nem tudják 18 éves fejjel eldönteni, hogy mivel is szeretnének foglalkozni a továbbiakban. És borzasztó büszkék arra, hogy ők nemzetközi szakértők lesznek. De egy sem tud válaszolni, ha megkérdezik, hogy mit is csinál egy nemzetközi szakértő."
A fenti vélemény eléggé sarkos, nézzünk egy pozitív példát: „Az elhelyezkedés attól is függ, milyen szakirányt választ az ember. Nálunk van EU és Külkapcsolatok - én az utóbbira járok. Sok támadás éri ezt a szakot - részben jogosan, részben nem. Tényleg sok a léhűtő (de, hát hol nem). A kritikák ellenére én merem ajánlani, igaz nekem konkrét célom volt ez a szak. Külföldi munkavállaláshoz kiváló alap - igaz csak a master képzéssel együtt lehet bármit is elérni. A nyelvtudás az alap ide, viszont szerintem 3 nyelv már elég, azzal már lehet valamit kezdeni. Igen széles látókört ad - ezt külön szeretem benne, ami nemzetközi porondon nem egy hátrány. Munkavállalás. Nekem pozitív visszhangom van erről, mert már nyertem el vele munkát, és közrejátszott a szak is. Igaz, ambiciózusnak is kell lenni, anélkül manapság nem sokra lehet menni."
Talán közelebb jutunk a kérdéshez, ha azt nézzük, az ígéretek szerint hol tudunk ezzel a szakkal elhelyezkedni:
- minisztériumokban
- kormányzati szerveknél
- állami- és magántársaságoknál, ahol nemzetközi téren is sikeresen és eredményesen kívánják képviselni és érvényesíteni leendő munkahelyük érdekeit
- nemzetközi szervezeteknél
- uniós intézményekben, hivatalokban, képviselői irodákban
- tömegtájékoztatással, hírközléssel foglalkozó intézményekben, azaz nemzetközi hírügynökségeknél, lapoknál, magazinoknál, turisztikai és országimázsközpontoknál
- nemzetközi kapcsolatokat bonyolító intézményekben lehet elhelyezkedni
- akik a nemzetközi üzleti életben szeretnének érvényesülni, azaz akik nemzetközi szolgáltatásokat nyújtó, fejlesztő és lebonyolító cégek sikeres csapatjátékosai kívánnak lenni
- globális szervezetek nemzetközi munkatársaiként európai és kontinenseken átívelő projektekben, mint irányítók
Nézzük, mi mindent rejt a sokat reklámozott multidiszciplináris tudás (amelynek súlypontja a társadalomtudományokon belül a politológián van), azaz milyen tantárgyakra épül a három éves képzés:
- az első időben az alapozásra helyezik a hangsúlyt, így az egyetemes történelem és politológia, valamint a jogi ismeretek jutnak szerephez
- a második képzési részben pedig már szakmaibb tárgyakra kerül sor, így a diplomácia tanra, az unió és más nemzetközi szervezetek megismerésére, valamint a biztonságpolitika és jogrendszer is előtérbe kerül, hogy aztán az aktuális külpolitikába lássanak bele mélyebben a hallgatók, majd végül a nemzetközi PR és marketing sem marad el.
FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK, AHOL VAN NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZAK
Mindebből kitűnik, hogy maga a szak mint alapozás nyeri el értelmét, azaz önmagában nehezen áll meg a lábán, feltétlenül igényel szakosodást, kiegészítést, mesterképzést. Ezen a szakon hallgatók (ha alább megnézzük, mi mindent tanulnak, ez még világossabbá válik) művelt emberek lesznek, akik naprakészen értelmezni tudják a nemzetközi éra működését és szereplőit, és emellett magasfokú nyelvtudással rendelkeznek (sok helyen a diploma feltétele a felsőfokú és/vagy speciális nyelvvizsga, hiszen nyelvtudás nélkül semmit nem ér az egész szak), azonban mindenképpen szükségük lesz arra, hogy párhuzamosan tovább képezzék magukat egy bizonyos terület irányába (de például, ha az illető családi vállalkozáson belül tudja hasznosítani, azaz teszem azt felelős lesz a családi cégben a külföldi kapcsolatokért, és emellett gyakorlati képzést kap a mindennapok során a cég életéből, akkor utóbbiak nélkül is hasznosítani tudja majd.)
Mindezzel a szakokat indító felsőoktatási intézmények is tisztában vannak, éppen ezért négy dolgot helyeznek kilátásba: egyrészt a külföldi gyakorlatokra való lehetőséget, másrészt a szakosodások ígérik az elmélyítést, harmadrészt egyesek továbbképzési lehetőséget biztosítanak, negyedrészt pedig arra inspirálnak, hogy mesterképzésen folytasd tovább a tanulmányokat (itt jegyzem meg, hogy elég gyakori az is, hogy valaki a nemzetközi kapcsolatok mellett jogra jár, vagy például felveszi az anglisztikát.)
Érdemes tehát átböngészni a különböző iskolák nyújtotta lehetőségeket, mert sokszor nem feltétlen az intézmény múltja és neve az ami a döntő, sokkal inkább az aktuális lehetőségek és privilégiumok, amelyekkel egyes iskolák rendelkeznek. Itt helyhiány miatt csak két iskola összehasonlítására futja, a Corvinus és a Kodolányi által kínált lehetőségeket hasonlítom össze.
A Corvinuson a szak leírását ITT nézheted meg, míg maga a tanszék ITT található, sokat mondóan a diplomácia a webcíme :-) Ami itt hasznos, hogy világosan kiderül, milyen tantárgyakat hallgatnak a diákok és röviden azt is el lehet olvasni, melyik tantárgy milyen tartalmat és tudást ad át (így az is látszik, hogy vannak tárgyak, amelyeket kifejezetten angolul oktatnak). Az Erasmus-os félév itt nagy hangsúlyt kap, gondolom ezt abból, hogy külön kis menüpontja van a vizsgázás rendszerének, és hallottam is, hogy a legtöbb iskola szinte kötelezővé teszi ezen a szakon tanulóknak egy külföldi félév meglétét. Bővebben még az OKTATÓKRÓL tudhatunk meginformációkat, valamint az is kiderül, hogy a Corvinuson több kutatási központ létezik, amelynek a munkájába a legkiválóbbak minden bizonnyal bekapcsolódhatnak.
A Kodolányi képzéséről első olvastra több minden kiderül a honlap alapján, így például, hogy két szakirány mellett (Európai integráció valamint Kül- és biztonságpolitika) számos specializáció közül lehet választani (így a szakdiplomácia, az európai közmenedzsment, a vállalatok belső működésének megismerése, fejlesztése és a tanácsadás-tárgyalás művészete), amelyek már közelebb visznek azon kérdés megfejtéséhez, mihez is lehet kezdeni a szakkal, hol, milyen titulusban lehet majd vele elhelyezkedni (itt az is kiderült, hogy a diplomában a „nemzetközi kapcsolatok szakértő" megnevezés fog szerepelni a választott szakiránnyal együtt). Továbbtanulásra a szak elvégzése után vagy mesterszakon lehet, vagy ún. szakirányú továbbképzési szakokon, melyeket a Kodolányi indít (erről is most hallok először :-D), ilyen a globális világ diplomáciája, a nemzetközi politikai elemzés és a nemzetközi Public Relations. Ami még jó lehetőségnek tűnik, hogy nagyon erőltetik a nemzetközi szemsztert másodévtől az Erasmus keretében, de itt egyéb külföldi projektekre is van mód: Brüsszelben, Thaiföldön, Egyiptomban, az USA-ban, de akár Kazahsztánban is.
Mindezt figyelembe véve, botorság azt állítani, hogy ez egy napközis szak, tény ugyanis, hogy mindenbe belecsipegető, átfogó, de spacializált tudást nem adó szak tematikával rendelkezik, ám ne felejtsük el, hogy ahhoz, hogy a specializáció sikeres legyen nélkülözhetetlen az alapozás. Olvasatom szerint tehát, aki ebbe az irányba kacsingat, alapos és széleskörű ismeretekkel akar rendelkezni a nemzetközi történelem-politika-intézmények és kommunikáció területén, ám ehhez még szüksége lesz a neki való szakirány megtalálására, amiben aztán integrálhatja az alapozás alatt vagy közben megszerzett tudását.
TIPP
Ha tesztelni akarod, az általad választott szak megállja-e a helyét a munkaerőpiacon a legokosabb, ha rákeresel. Nézzünk pár álláshiredetést:- nemzetközi üzletfejlesztési munkatárs
- nemzetközi üzletfejlesztési munkatárs
