Mi leszek, ha nagy leszek?

Mint azt az előző bejegyzésben írtam: szakonként eltérőek az álláspontok és elképzelések a külföldi munkáról. Alább a különböző területeken tanulók véleményeibe-tapasztalataiba, és a szakok külföldi munkavállalással kapcsolatos tendenciába nyerhettek betekintést. 

Svédország bűvkörében engem is elkezdett foglalkoztatni a kérdés: mi lenne, ha a jövőben külföldön dolgoznék? Nyomozásom során aztán kiderült, szakmánként és szakonként eltérőek az álláspontok a külföldi munkavállalást tekintve, sőt az is, hogy nemcsak mi megyünk, hanem egyre többen vannak azok is, akik hozzánk jönnek egy versenyképes diploma reményében.

Az elmúlt napok mélyre ásásainak az lett az eredménye, hogy sikerült beleképzelnem magam egy csomó új szerepbe, jobban mondva abba, hogy mi is leszek, ha nagy leszek.

Itt van először is az idegenvezető tanfolyam, ami nagyon tetszik és mindenképpen szeretném kipróbálni magamat a nyáron (vagy már tavasszal, a vizsgák után gyakornokként), hogy hogyan megy, hogy az a tudás, amit most vért és verejtéket izzadva megszereztem (na jó, kicsit később jön a mélyvíz, de azért most is oda kell tennem magam, hogy a sok lexikális követelményt feldolgozzam), másrészt ugye az egészet azért kezdtem el, hogy miután a tavaly még egyetlen lehetőségként előttem álló turizmus és vendéglátás szakra felvételt nyerek, sokkal tapasztaltabban álljak hozzá a diplomaszerzéshez. Közben viszont - párhuzamosan azzal, hogy egyre több mindent látok a szakmából - elkezdtem gondolkodni a több lábon állás stratégiáján, azaz azon, hogy jó, hogy most meglesz az idegenvezető tanfolyamom, de vajon nem érdekelnek-e más irányok is, amelyek így vagy úgy, de mégis kapcsolódnak ehhez a tudáshoz?

Így jött képbe a nemzetközi tanulmányok szak, amihez szintén szükséges professzionális nyelvtudás, és amivel szintén megvalósíthatom az álmomat, hogy emberek között legyek és sokat utazzak (jó, jó tudom, hogy ez picit gyerekesnek hangzik, de én hiszek benne, hogy ez lenne nekem az igazi). Aztán, amikor belemélyedtem a nemzetközi tanulmányok szak adta lehetőségekbe, kezdtem el morfondírozni azon, hogy lehetne saját vállalkozásom, amit ezen a területen kezdek el, így például, mint utazásszervező, vagy mint konferencia-rendezvényszervező... Ehhez pedig elengedhetetlen lenne a közgazdaságtani tudás, amit viszont a gazdálkodási és menedzsment adna meg. Utóbbi gyakorlati haszna miatt tetszene, és amiatt is, hogy akkor a munkaerőpiacon állítólag annyira nyerő „közgazdász" szócska szerepelne a diplomámban (itt azonban meg kell jegyeznem, hogy az állások böngészése közben ezt azért cáfolnám, hiszen bőven akadt pl. az andragógusoknak is álláslehetőség), ami viszont visszatart az a többi szaknál sokkal keményebb matematikai követelmény, aminek itt meg kell felelni. Végezetül kapcsolódott mindehhez az anglisztika, mint a tökéletes nyelvi érzéket biztosító szak és az andragógia, ami pedig a szervezés és a felnőttképzés miatt tetszene (ez a kettő azonban kevésbé keltett bennem heves érzelmeket, és azért is néztem utána jobban, mert egy barátnőm most e kettő között variál, ő ugyanis leginkább tanár szeretne lenni, de ebben nem lát biztos megélhetést, ezért vonzódik a felnőttképzéshez vagy angol tanításhoz). 

Szóval valahol itt tartok most, hogy választanom kell a turizmus és vendéglátás, a nemzetközi tanulmányok vagy a gazdálkodási és menedzsment között, kérdőjellel az anglisztika és az andragógia felé. Bonyolítja a rendszert, hogy mindegyik szakon magasak a ponthatárok, 400 felett vannak jócskán, így okulva a tavalyi évből az is biztos, hogy újra kell érettségiznem egy, de lehet, hogy két tárgyból, és azt is el kell döntenem melyikből megyek emelt szintűre, hogy a nyelvvizsgám adta pluszpontszámom mellé még 40 plusz pontot begyűjtsek az emelt szintű érettségivel. Ráadásul az érettségire jelentkezés határideje egybeesik a felvételi határidejével, így aztán sorsdöntő lépések várnak rám a következő napokban. 

A másik, hogy megoldást jelentene a határozatlanságomra a kétszakosság rendszere (ami régen evidens volt, aztán jött Bologna, de mostanra újra megjelent mint lehetőség bizonyos iskolákban - lásd az alábbi táblázatot). Ez persze plusz energiákat igényelne, és plusz anyagi ráfordítást is, ugyanis nappali-nappali párosítás például nem létezik a Kodolányin, de még utána fogok nézni, máshol, hogyan működik a kétszakosság intézménye.
 

Íme a párosítások:
o Szociális munka – Pedagógia, Andragógia, Nemzetközi tanulmányok.
o Nemzetközi tanulmányok – Turizmus vendéglátás, Kommunikáció és médiatudomány, Andragógia, Szociális munka
o Kommunikáció és médiatudomány – Nemzetközi tanulmányok, Andragógia, Szociális munka, Pedagógia
o Andragógia – Pedagógia, Kommunikáció és médiatudomány, Szociális munka
o Gazdálkodás és menedzsment-Turizmus vendéglátás
o Turizmus vendéglátás-Gazdálkodás és menedzsment
o Anglisztika – Kommunikáció és médiatudomány, Nemzetközi tanulmányok, Andragógia, Szociális munka, Pedagógia
o Germanisztika - Kommunikáció és médiatudomány, Nemzetközi tanulmányok, Andragógia, Szociális munka, Pedagógia

A kétszakos (párhuzamos képzés) esetében az alábbi munkarendeket kell preferálni függetlenül attól, hogy államilag támogatott vagy költségtérítéses hallgatóról van szó:
o Nappali-Levelező
o Nappali-Távoktatás
o Levelező-Távoktatás
o Távoktatás-Távoktatás

Mégis, mi fán terem egy andragógus? Rejtélyes elnevezés, elsőre valamilyen természettudománnyal foglalkozó tudós vagy kutató képe jelenik meg előttem - miközben jól tudjuk köze nincs a szakmának ehhez a felvillanó képhez. Az andragógia is igen kedvelt szakká nőtte ki magát az utóbbi időben, jó lenne megtudni, mitől olyan vonzó.

A nemzetközi tanulmányok (előtte mint nemzetközi kapcsolatok futott) szak a kommunikáció médiához hasonlóan divatszakká nőtte mi magát az elmúlt években, miközben sokak illetik azzal, hogy „napközis szak", ami hiába multidiszciplináris, nem jó semmire. Mire jó ez a szak, mit tanul, aki ezt választja, és hol tud elhelyezkedni vele diploma után?

Miközben írtuk az előző poszot, Ádám mást sem csinált mellettem, mint nyomozott a különböző tanárok és a szakon tanuló, vagy tanult diákok után. Alább egy kis egyveleg a kutatás eredményeképpen. 

Úgy van rendjén, ha ezt a szakot - aminek a leírását Ádámnak köszönhetitek - veszem a sor elejére, hiszen bár viszonylag keveseket érint, fontos szak, amelyet ráadásul csak két helyen oktatnak az országban: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és a Kodolányin.

Ahogy közeleg a felvételi lapok leadásának időszaka, nő bennem a feszültség és az igény arra nézve, hogy reálisan felmérjem, melyik szak mire lesz jó az életben.

Ezen a kérdésen már egy ideje töröm a fejem, de a mostani beszélgetéseim aztán végképp arra sarkalltak, hogy mélyebben elemezzem a kérdést. Körülnéztem magam körül, és kérdezgettem az embereket, hogy őket mennyire befolyásolta a szüleik pályája abban, hogy mivé lettek, vagy, hogy mivé akarnak lenni?

Ahogy ígértem, a második teszt körben már komolyabb témát, a karriertervezést boncolgatom, és olyan teszteket mutatok meg, amelyek abban nyújtanak segítséget, hogyan mérjük fel saját képessségeinket és hogyan tervezzük meg elkövetkezendő éveinket úgy, hogy mindebből a lehető legtöbbet profitáljuk.

Az idő múlására mindig akkor döbbenek rá igazán, amikor egy előre várt esemény hirtelen karnyújtásnyira kerül tőlem - és semmit sem tehetek ellen. Ezen töprengtem ma majd egy órán keresztül, nyitott erkélyajtó mellett a holdat keresve - néha kell, hogy megálljak és végig gondoljam a fejemben az eltelt idő történéseit; ez a legjobb módszer az ellen, hogy csak úgy folyjon ki az idő a kezed közül.

És akkor következzenek a magán-alapítványi intézmények, melyek annyiban alapvetően különböznek előzőektől, hogy fiatalos lendületükkel könnyebben felvették a ritmust a kor követelményeivel és tantervükben is a rugalmasságot, naprakészséget tartják szem előtt. Mindkettőben bőven tanítanak és végeztek a szakmában pörgő ismert és/vagy elismert személyiségek, és mindkettő nagy népszerűségnek örvend a felvételizők körében. Vonzerejük titkát az alábbiakban igyekszem megfejteni.

Itt az ideje, hogy feltérképezzem a kommunikáció és médiatudomány alapszak adta lehetőségeket és azt, hol-milyen előnyökkel számolhatok. Szerintem a szabad bölcsész mellett ez az a szakirány, ami amellett, hogy rengeteg lehetőséget és specializációt rejt, magában hordozza a nem megfoghatóság érzetét, azaz a kérdés: mire megyek egy ilyen diplomával?

Ma belevágtam a felvi felsőoktatási rangsorainak elemzésébe (a rangsorok állítólag komoly hatással vannak a jelentkezőkre, évről-évre egyre többen használják őket és több, mint 30 százalékuknak befolyásolja döntését), bár kissé szkeptikus vagyok, mivel eddigi tájékozódásom alapján már előre borítékolható,

Itt az ideje, hogy részleteiben feltérképezzem azokat a szakmákat, amelyek érdekelnek. Még mindig nincs határozott elképzelésem, de az irányok már körvonalazódni látszanak:

- turizmus-vendéglátás
- kommunikáció-médiatudomány
- nemzetközi kapcsolatok/diplomácia
- gazdálkodási/kulturális/művelődés menedzsment

A mai nap rámzúdult az iskolai dömping, eddig tartott amíg drága tanáraim visszataláltak ostorcsapós önmagukhoz :-) Pihentetésnek a tesztekhez menekültem, a felvi.hu-n a Pályamotiváció kérdőívre esett a választás, ami kiderítette jövőbeni munkám során, mely szempontokat tartom fontosnak - íme, az első öt, amit leginkább (nagyon kecsegtető lenne egy ilyen munka), és az utolsó négy, amit legkevésbé.

A legfontosabb kérdés eldönteni, milyen szakok érdekelnek, ezért nekiveselkedtem, hogy számot vessek önmagammal és a képességeimmel. A nagybátyám anekdotája jutott az eszembe: érettségi előtt, mint kitüntetett bizalmát élvező tanítványa, behívatta az osztályfőnöke és megkérdezte, mi az, amivel szívesen foglalkozna a jövőben.