És akkor következzenek a magán-alapítványi intézmények, melyek annyiban alapvetően különböznek előzőektől, hogy fiatalos lendületükkel könnyebben felvették a ritmust a kor követelményeivel és tantervükben is a rugalmasságot, naprakészséget tartják szem előtt. Mindkettőben bőven tanítanak és végeztek a szakmában pörgő ismert és/vagy elismert személyiségek, és mindkettő nagy népszerűségnek örvend a felvételizők körében. Vonzerejük titkát az alábbiakban igyekszem megfejteni.
A TOP ÖTÖS ISKOLÁK BEMUTATÁSA - folytatás
A Budapesti Kommunikációs Főiskola (BKF) honlapján csak úgy röpködnek a lehetőségek és érvek, kapkodom a fejem ("túl szép, hogy igaz legyen?"). Az egyedülálló tréningrendszer engem pont nem fogott meg (ez egyébként félévente egy kötelező tréninget jelent, általában a szünetekben két napot), viszont előny, hogy a nyelvoktatás benne van a tandíjban (azaz, van lehetőség nyelvi tantárgy felvételére hét kreditért, de ha a választott tárgyak meghaladják a maximális kredtitet, akkor fizetni kell érte, információim szerint kreditenként 8000 forintot.)
Mindezt onnan tudom, hogy ma sikerült egy BKF-es hallgatóval tapasztalatot cserélnem, aki azt is elmondta, vigyázni kell, hogy az utolsó évre minden kötelező tantárgy legyen meg, mert akinek valami hiányzik, az kénytelen egy évet ráhúzni a tanulmányaira - cserébe a diplomáért.
Az iskola karriercentruma, több mint 800 gyakorlati hellyel van kapcsolatban, továbbá modern épületet és kiváló felszereltséget ígérnek. A szakon végzettek 73%-a állítólag három hónapon belül állást talál, tipikus munkahelyként a médiát, a multinacionális cégeket valamint reklám- és pr-ügynökségeket említik; ezeken a területeken, mint újságíró, sajtóreferens, szóvivő, rendezvényszervező, értékesítő, középvezető, operatőr, rendező (utóbbi kettőt nappali tagozatosok második szakirányként vehetik fel) lehetséges a munkába állás.
A gyakorlati idő hátránya, hogy egy huzamban és egy helyen kell letölteni, összesen 500 órában, ami irreálisan soknak tűnik, főleg úgy, hogy nincs lehetőség arra, hogy ezt az óraszámot megosztva teljesítsd különböző helyeken. Ami pozitívum, hogy a szaknak saját lapja és rádiója van, ezek szintén a gyakorlatszerzés miatt alakultak meg - ez némiképp ellensúlyozhatja a tényt, hogy félévközi szakmai gyakorlatot nem követelnek meg.
Az olvasottakból az is kiderül, a Kommunikációs és Művészeti Kar dékánja Kepes András, aki mint megtudtam tart órákat, igaz csak fakultatívakat. Tanrendet nem találtam (forrásom, akivel beszéltem - most végzős -, annak idején azt tapasztalta, hogy első félévben minden tantárgyat felvettek helyette a Tanulmányin és csak második félévtől dönthetett szabadon), csak a főbb tantárgyak felsorolását (úgy, mint: Médiakultúra és sajtó alapismeretek; Kommunikációelmélet; Közszereplés; Reklámszimbolika; Arculattervezés; Hírszerkesztés; Médiamarketing; Politikai marketing; Lapszerkesztés; Kritikaírás; Rádiós újságírás; PR és sajtókapcsolatok; Tárgyalástechnika és kifogáskezelés tréning).
A nyílt napról egyébként kisvideó készült, melyen szinte kivétel nélkül lányok lelkendeznek a kommunikáció szakért - nem szeretnék gonoszkodni, de jó lett volna egy-két kritikai megjegyzés is (nyilván nincs tökéletes intézmény és a hibák sokszor többet árulnak el, mint a pozitívumok) vagy legalább valamiféle árnyalás. Információforrásom egyébként elégedett az oktatókkal, és azt is jónak tartja, hogy szakirányválasztás után szinte csak gyakorlati ismereteket átadó órái voltak (alig van vizsgája). Amit picit negatívumként él meg, hogy szerinte rendkívül sznob az iskola (jobban mondva az odajárók többsége), "szinte lenézik azt, aki metróval és nem kocsival jár iskolába".
A Kodolányi János Főiskola (KJF) nagy versenytársa előbbinek - mindkét intézmény viszonylag fiatal és magán-alapítványi fenntartású, de a KJF nemcsak Budapesten, hanem Székesfehérváron is megvetette a lábát.
A Kodolányi honlapján el sem lehet téveszteni az irányt, a sárga nyílra kattintva pedig máris egy kétdimenziós határidőnaplóval kerülünk szembe, ahol a tantárgyak egyben linkek is, nosza irány a rádiós gyakorlat. Itt aztán tényleg belecsöppentem egybe, az oldal betöltődésével egyidőben elindul egy 2009. novemberi óra videója, ahol élő adásban magyarázzák a hallgatóknak, mi-hogyan működik (érdemes egyébként lejebb görgetni és belenézni a többi videóba, például a gólyatáborosba vagy a pesti klubéletről készült összeállításba, ahol neves DJ-ket is megkérdeztek). Az oktatás gyakorlati hátterét két televízió és egy rádió- és egy hangstúdió adja, valamint a médiacentrumok, melyek mint gyakorló szerkesztőségek működnek.
Nagy hangsúlyt fektetnek az évközi szakmai gyakorlat rendszerességére, minden félévben kötelező 4x1 hét évközi és két hét nyári gyakorlat, az utolsó félévben pedig 6 hét szakmai terepgyakorlat. Ez első nézésre nagyon tetszetős, egyre jobban látom, ez a szakma gyakorlat nélkül fabatkát sem ér, azaz minél több helyről szerez életszerű tapasztalatokat valaki, annál nagyobb az esélye, hogy a későbbiekben megállja helyét ezen a pályán (vagy legalább hamar elválik, ha nem nekem találták ki). Szerettem volna más forrásból is informálódni az iskoláról, keresés közben akadtam ERRE az akkreditációs jelentésre, melyben egy vizsgálóbizottság csekkolta az iskolát (merem remélni, hiteles): "a rádióban és a zenei műhelyben a Bizottság bepillanthatott az interjúk gyakorlati készítésébe .....a gyakorlati helyszíneken, mindenhol megfelelően képzett és segítőkész szakemberek dolgoznak..a tárgyi és szakmai-személyi feltételek kiemelkedően jók...a tevékenység valóban életszerű körülmények között zajlik döntő részben" - számolnak be a vizsgálók.
Önismereti és kommunikációs tréningre itt is van lehetőség és van saját nyelviskolájuk is, így magát a nyelvvizsgát is megszervezik a hallgatóknak (még nem tudom mindez mibe kerül, de igyekszem utána nézni).
A szakot azoknak javasolják, akik a médiában (tv, rádió, újság) vagy reklám- és pr-ügynökségnél, netán intézményben szeretnének elhelyezkedni, arra a kérdésre pedig, hogy milyen munkám lesz, a következő lehetőségeket sorolják fel: tudósítói, riporteri, szerkesztőségi munka országos és helyi televízióknál, rádióknál, újságoknál, internetes portálok szerkesztőségeiben, hírügynökségeknél, illetve PR-referensi és médiareferensi, szóvivői munka vállalatok és intézmények kommunikációs munkatársaként.
Négy szakirány közül lehet választani: sajtó (újságírás, szerkesztés), elektronikus médiumok (rádió, tévé, internet), közéleti- (intézmények, szervzetek) vagy üzleti kommunikáció (reklám, média). Míg szakirányú továbbképzésként később a vállalati kommunikáció a web 2.0 világábant vagy a videovágó, -montírozót lehet választani. A kar büszkén helyezi előtérbe oktatóit, akik között olyan nevek szerepelnek, mint Győrffy Miklós rádiós és televíziós szerkesztő, műsorvezető, Azurák Csaba televíziós műsorvezető, dr. Rangos Katalin rádiós és televíziós szerkesztő, dr. Buza Péter újságíró, Szekeres Csaba filmrendező.
BLOGOK, AHOL RÓLUK ÍRNAK
Mire derekasan végigküzdöttem magam az iskolák repertoárján (és tényleg becsülettel, ezért is tartott eddig) még mindig nem éreztem úgy, dönteni tudnék. Eszembe jutott, keresgélek a blogok között, hátha végigkövethetem egy diák mindennapjait... Ilyet ugyan nem találtam (a legtöbb helyen csak említést tesznek az iskolákról), egy vicceset viszont igen - ráadásul videósat - a BKF nyolcadik szülinapjáról :-)
http://en-eletem-verseny.blog.hu/2009/12/08/jo_idoben_jo_helyen_4
http://szivlapat.blog.hu/2009/05/15/popsztarok_es_fegyveres_csajok_a_bkf_szuletesnapjan
http://krstf.blog.hu/2009/12/16/magomles_1
