Mi leszek, ha nagy leszek?

Óriás tumultus volt a Sportarénában, olyannyira, hogy amikor szombaton megérkeztem, hogy belevessem magam az idei kínálatba, a kedves hostess lányok már nem tudtak térképpel szolgálni, ugyanis elkapkodták az összeset. Úgy tűnik, évről-évre többen kíváncsiak a felsőoktatási intézmények versengésére, és persze az sem mellékes, hogy a különböző standokon mindenféle hasznos és kevésbé hasznos, ám annál inkább értékes csecsebecséket lehet begyűjteni. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy Ádámmal mentünk, a múlt hétvége után legalább volt indok a találkozásra...)

Szûk egy hónap van a felvételi lapok beadásáig, lassan el kell dönteni, milyen szakra és hová jelentkezik az, aki tovább akar tanulni. Az Educatiora, azaz a Papp László Sportarénába pedig kivonul mindenki (kb. 40 ezren szoktak itt megfordulni a két nap alagtt), aki él és mozog a felsôoktatásban, nem kétséges tehát, hogy nekem is ott a helyem :-)

Bár lenne kedvem kimozdulni, most határoztam el, hogy lemondok róla, és barátok helyett az otthon melegében maradok (hideg van ám, és az orrom is rendetlenkedik), igazi gyümölcstea és az éppen készülő erdei gyümölcsös pite társaságában.