Mi leszek, ha nagy leszek?

Itt az idő, hogy szembenézzek a legkínosabb kérdéssel: melyik szakra, mennyi pont szükséges ahhoz, hogy felvegyenek az állami képzésre? Az általam preferált szakoknál ugyanis óriási a verseny, a pontszámok mindenhol 400 felett vannak, ráadásként csökkentették a nyelvvizsgára adható pontokat, és emellett még más többlet pontokat is.

Van olyan felelés, ami bármennyire is akarod, egyszerűen nem jön össze: torkod kiszárad, jönnek a gombócok és a kuszaságok, aztán meg a tanár szúrópróbaszerű kérdései, amitől csak jobban belegabalyodsz a mondandódba. Nálam is volt már rá példa, hogy hiába minden felkészülés, totál belesültem a mondandómba, főként a keresztkérdéseknél, amiket olyan jóindulatúan tettek fel.

Ma belevágtam a felvi felsőoktatási rangsorainak elemzésébe (a rangsorok állítólag komoly hatással vannak a jelentkezőkre, évről-évre egyre többen használják őket és több, mint 30 százalékuknak befolyásolja döntését), bár kissé szkeptikus vagyok, mivel eddigi tájékozódásom alapján már előre borítékolható,

Idestova harmadik éve, hogy beindult az új felsőoktatási rendszer hazánkban, amelynek célja az európai felsőoktatás ésszerű harmonizációja, hogy a diákok szabadon vándorolhassanak az európai iskolák között és diplomáik mindenhol "ugyanannyit" érjenek (tehát összehasonlíthatóak legyenek). Már tíz éve annak, hogy Bolognában aláírták azt a nyilatkozatot, amelyben a csatlakozó országok vállalták, hogy az idei évig (2010-ig) összehangolják a felsőoktatási rendszerüket.