Mi leszek, ha nagy leszek?

Ráakadtam egy hírre, ami érdekes lehet mindenkinek, aki valaha idegenvezető szeretne lenni. Az idegenvezető tanfolyamnak köszönhetően, amit most végzek, nálam eléggé aktuális a dolog, illetve az lesz, amint a kezemben a bizonyítványom... Addig persze még sok víz fog lefolyni a Dunán, és lesz közben felvételi és utána érettségi és húha... de, ha minden jól megy nyár elején már belekóstolhatok a szakmába.

Írtam már, hogy nemrég összefutottam Lillával a Kodolányin, aminek végül az lett a vége, hogy nyakunkba vettük a várost és egy rakat könyvesboltot, sőt antikváriumot bejártunk, azzal a céllal, hogy mindketten tanulmányinkhoz hasznosítható könyvekkel gazdagodjunk.

Az egész délutánban az volt a legjobb, hogy sikerült minkettőnknek ráébrednie arra, hogy milyen nagy tud lenni ez a „pici" város, ha az ember könyvesboltokba merülve tölti a fél délutánját, és arra is, hogy soha nem lesz elég időnk arra, hogy a leendő szakmánkhoz tartozó összes tudást megszerezzük - de a remény megmarad, hogy a közelébe férkőzzünk. Az irányába tett első lépésként mindig lapulni fog a táskámban egy könyv az alábbiak közül, amiket a könybörzés délután eredményeképpen tudhatok a magaménak. Íme a lista, amivel megrakodva tértem haza:

I. Gál Gyöngyi jegyzi az „Idegenvezetés elmélete és gyakorlata" című könyvet, amely már több kiadást megélt és amolyan tankönyvként is alkalmazzák. Ez egyfajta alapkönyv, ami összefoglalja a tananyagot, úgy, hogy először rövid turizmustörténeti áttekintést ad, majd fejezetenként részletezi a leendő idegenvezetők számára az alapvető információkat:
- a pszichológia,
- a kommunikáció,
- a marketing,
- az ország- és nyelvismeret,
- az etikett és a protokoll témaköréből.
Később pedig bemutatja az idegenvezetői tevékenység teljes folyamatát és területeit (így például a legfontosabb idegenvezetői dokumentumokról sem feledkezik meg), majd a legvégén a szerző megosztja a sok éves útjai során szerzett utastipológiai rendszerét, azaz azt, hogy melyik utas milyen, és, hogyan érdemes bánni velük. Végül, de nem utolsósorban a könyv nagy előnye, hogy a sok-sok elméleti tudás mellett gyakorlati feladatokat is ad, azaz az olvasó rögtön tesztelheti is megszerzett tudását.
(Ide csak annyit szűrnék közbe, hogy találtam egy oldalt, ahol szintén egészen jól össze vannak foglalva az idegenvezető tanfolyam alap tananyagai - bár az én rálátásom még nem teljes a Kodolányi anyagára -, annak, aki még csak gondolkozik azon, hogy belevágjon-e érdemes megnéznie, kedvet kapna-e hozzá például ennek alapján.)

Ugyanez egyébként angolul és németül is olvasható, ami valljuk be, gyakorlatnak sem utolsó....

II. A második szerzemény ugyan nem könyv, de féléves-éves tartalmában majdnem egy könnyvvé áll össze, olyan mértékben színes és széleskörű információkat ad az olvasónak. A Földgömb című havilapot a Földrajztudományi Társaság adja ki, és az egyik könyvesboltban ajánlotta az eladó, akinek mondtam, hogy milyen témakörben keresek könyveket. Odavitt egy polchoz ugyanis, ahol az útikönyvek sorakoztak, aztán amikor látta rajtam, hogy szinte rám omlik ez az óriási választék csendben megjegyezte, hogy szerinte az sem rossz kezdet, ha tájékozódásképpen elkezdem havonta megvenni a Földgömböt.

Az a jó benne, hogy magyarok írják, és mégis a világ különböző tájairól, de egyrészt a mi szemszögünkből (egyre biztosabb vagyok benne, hogy így vagy úgy, de minden népnek van egy bizonyos világfelfogása), másrészt egészen tudományos igénnyel, azaz mint mini kis idegenvezetések is remekül megállják a helyüket.

III. A harmadik könyv szintén egy picit rendhagyó, de szerintem a képek és vizuális termékek ugyanúgy fontosak és elengedhetetlenek ebben a szakmában, mint az elméleti leírások. A Róna Tibor szerkesztette és szerezte 500 kép Magyarországról című könyv ugyanis címéhez hűen 500 képet tartalmaz - az országháztól, a Királyfürdőn át a Szabadság hegyi Vörös Csillag-szállóig.

Itt a tartalomba is be lehet tekinteni, de az Előszó is olvasható, amiből kiderül, hogy a könyv eredeti célja számvetés volt a demokrácia 15. évfordulóján, azaz vissza és előre, vagyis a jelenbe tekintés egyszerre. Lillával egyébként egy antikváriumban kadtunk rá és potom áron jutottam hozzá, és arra gondoltam akkor is, és most is, hogy már egyszer nagy slunggal végig lapoztam, szóval, hogy mennyire fontos, hogy ne csak a jelenről, hanem a közelmúltról is legyenek ismereteim, azokról az időkről, amikor még csak egész piciként tekingettem körbe a világra, de azokról is, amikor még csak nem is voltam, de a szüleim, és lehet, hogy egykor vezetett turistáim is már éltek - és nekik igenis sokat fog jelenteni, hogy tudok mesélni arról a korról, hogy például „itt állt x évvel ezelőtt a Vürüs Csillag-szálló, ami akkoriban a szocializmus egyik legjobb szállodája volt".

 
IV. A következő könyv viszont már könyv a javából, és nekem, ahogy beleolvastam az volt a megérzésem, hogy nagyon meg fogom szeretni. Eleve a címe is megfogott: a 80 naplóval a Föld körülről rögtön a 80 nap alatt a Föld körül című sztori jutott az eszembe, amit annak idején még videókazettán volt szerencsém végignézni rajzfilm formájában :))))

Ahogy visszaemlékszem, már akkor nagyon vonzott az egész téma, és annak a gondolata, hogy 80 nap alatt meg lehet kerülni a Földet? Ez a gondolat aztán olyannyira befészkelte magát a tudatomba, hogy évekig újra és újra eljátszottam vele minden egyes szerelmemnél (amiből azért nem volt sok, mert szerintem nehezen leszek tényleg szerelmes), hogy milyen lenne, ha felkerekednénk és megpróbálnánk a szinte lehetetlent: azaz 80 nap alatt körbeutaznánk a Földet?

A könyv öt részre tagolódik: Az óceánon innen, Az óceánon, Az óceánon tól, a Bácsi Keringő és az Ázsia és Afrika részekre, ezeken belül, pedig olyan izgalmas címek rejtik az ismeretterjesztő türténeteket, mint az Izmiri macskák, a Windischgratznél Bécsben vagy az Árverés Amszterdamban... De igazándiból majd' az összes cím csábító, felsorolni lehetetlen lenne, tekintve, hogy szám szerint 80 van belőlük...


V. Az utolsó szerzeményemet (A Budavári lakónegyed) nem titkoltan azzal a céllal vettem magamhoz, hogy gyakorlati terepen is ellenőrzöm a benne található ismeretanyagot, azaz majd szépen felbaktatok a várba és azt követően, hogy elolvastam, megyek és ráismerek a könyvben leírtakra. Így aztán egyben fel is idézem a látott terek és épületek segítségével a könyvben olvasottakat, de fordítva is, azaz a könyvet felcsapva pedig rögzítem az információkat az épületek vizuális befogadásának erejével.

Maga a könyv két részre tagolódik:
- I. A várnegyed kialakulása, történelme
- II. A Várnegyed utcái, terei, műemlékei

És, még hasznos benne az, hogy a leírások mellett fotókkal illusztrált, de az is, hogy magyar és német nyelven egyaránt bemutatja a Várnegyedet. Ez a fajta többnyelvűség egy leendő idegenvezető életében pedig ugye elkerülhetetlen.


 

Mindenki szeretne sok-sok pénzért láblógatni és közben beutazni a fél világot, csak azért, hogy a különböző utazásokon szerzett tapasztalatait a fizetését álló cég blogján megossza a nagyérdeművel. Na, persze az állás megszerzése egyenlő a lottó ötös esélyeivel, de talán mégis érdemes megpróbálni....

Nagyon izgultam az egész tanfolyammal kapcsolatban, főleg, mivel egy új képzési móddal kellett, hogy megismerkedjek, jelesül a távoktatással. Az embernek valahogy ösztönösen az az előfeltevése, hogy a tanulás az osztályban történik, úgy mint a gimiben - és így közvetlen és folyamatos a visszacsatolás.

Mindjárt itt az első alkalom, amikor megismerem a csoporttársaimat, a tanárokat és belekóstolok az oktatás mikéntjébe - és közben elhatároztam, hogy munka után nézek, na persze, stílszerűen egy utazási irodát megcélozva :-))

Juhúú!! Most már biztos, hogy október 16-tól elkezdem az idegenvezető tanfolyamot a Kodón, befizettem az első részletet (négy részletben lehet fizetni)! Közben picit bevallom lógattam is a lábam az elmúlt héten, jobban mondva a szerelem vermébe estem.

Azért, hogy élőképpel is illusztráljam az előzőeket, kerestem pár videót az idegenvezetésről. Nos, elrettentőtől a humorosig ível a skála, de egy igazán profi még várat magára...

Hamarosan idegenvezetői pályára lépek, de még keveset tudok a szakmáról - főleg a belső működéséről, arról milyen a jó idegenvezető, milyen törvények szabályozzák az idegenvezetést, hogyan lehet elhelyezkedni... Nyomozásba kezdtem a neten, és érdekes dolgokra bukkantam :)))

Most pedig jöjjön a második lehetőség, amin - főleg, mióta munkába álltam - folyamatosan töprengek. Nevesül azon, hogy ha már így alakult, ne szálljak-e magamba és adjak még egy évet a felkészülésre, elfogadva a képességeim és eredményeim jelenlegi határait.