Elsősorban, szeretnék nektek nagyon boldog új évet kívánni! A decemberem annyira pörgős volt, hogy nem volt időm írni, pedig sok mindenről tudtam volna beszámolni: az ünnepek, az első fősulis vizsgák( pár vizsgámnak még mindig nem tudtam meg az eredményét, azokért még izgulok), a kodolányis órák, a tanárok, de most nem akarok mindent hirtelen a nyakatokba zúdítani, úgyhogy kezdjük csak az elejéről. Azaz az első iskolás napjaimról...
Az igazat megmondva, a gólyatábor után már nem nagyon kellett izgulnom, hiszen tudtam, hogy ez a suli tökéletes lesz számomra. A Neptuntól kicsit féltem ( pár egyetemista barátnőm mesélte, hogy nekik már a nyári szünetben bíbelődniük kellett a tantárgyfelvétellel, holott azt sem tudták, hogy kell a rendszert használni) de a kodolányin az első nap részletesen elmondták, hogy hogyan kell használni azt. Megcsinálták helyettünk a tárgyfelvételt, kiosztottak mindenkinek egy információs lapot, amin rajta volt minden fontos határidő, elmagyarázták az átjelentkezések feltételeit, és a menetét, a suliban a felsőbb évesek segítettek mindenkinek az első nap megtalálni a termeket, egyszóval minden tökéletes volt, barátságos, a bürökrácia legcsekélyebb jelét sem éreztem, és ez -más egyetemekre járó barátnőim beszámolói után- kellemes csalódás volt.
Már az első nap sikerült összeismerkednem pár szaktársammal, és úgy vélem, nem csak felületes barátságok kötődtek. Az első nap persze főleg a gólyatábor volt a téma, és az iskola, ki mit hallott a tanárokról, az órákról, a vizsgák keménységéről, még a diplomamunka is szóba került, egy picit talán még korai volt felhozni:) Viszont megnyugtatással töltött el, hogy a felsőbb évesek is csak jókat mondtak, persze ez a kíváncsiságomon nem enyhített, inkább megnyugvással töltött el. Jó helyen vagyok.
Az első sulis esemény, amit a gólyatábornál is jobban vártam, az a Gólyabál volt. Nem tudom, hogy más sulikban milyen szokott lenni, de ez olyan volt, mint az Amerikai filmekben,persze nyálas sportkocsis fiúk nélkül. Egy est elejéig hercegnőnek érezhettem magam, és a társaság is fantasztikus volt. Mindenkinek tudom ajánlani aki továbbtanul, nem érdemes kihagyni. Úgy éreztem, hogy a Bál, a főiskolás éveim méltó "nyitóünnepsége". Egészen euforikus élmény volt, csatoltam is nektek egy fotót, bár sajnos a kép nem adja vissza azt az érzést, ami átjárt engem az esemény alatt....
