Mi leszek, ha nagy leszek?

Tizenkét évesen gondoltam először a jövőmre, arra, hogy milyen leszek húszévesen: csinos, magabiztos, hivatásának élő, tudásával másokat megszégyenítő, de szerény nő. Haha. Hol tartok a megvalósításban? Kezemben a sorsom? Egyáltalán a kezembe akarom venni? Útkeresésem a felsőoktatás útvesztőiben, avagy mi leszek, ha nagy leszek?

Friss topikok

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Címkék

álom (8) andragógia (2) anglisztika (2) balaton (8) balatonfövényes (1) beavatás (1) bologna (4) diplomata (1) educatio (3) erasmus (4) érettségi (13) e felvételi (3) felsőoktatás (12) felsôoktatási (1) felsőoktatási (8) felsőoktatási intézmények (7) felsőoktatási rangsor (3) felsőoktatási rendszer (2) felsőoktatűsi (1) felvételi (19) felvételi azonosító (2) felvételi határidők (1) fesztivál (1) fürstenfeld (1) gazdálkodási menedzsment (1) gólyabál (2) gólyatábor (2) gyakorlat (3) győrffy miklós (1) határidők (10) háttérképek (2) hvg diploma (1) idegennyelv (2) idegenvezető (9) idő (4) intézmények (6) iroda (1) jazz (2) jelentekzési (1) jelentkezési (4) jelentkezési határidők (4) jelentkezési lap (7) kalandok (1) kapcsolatok (1) karácsony (2) keresztfélév (1) kétszakos (2) kétszakosság (1) kodolányi (10) költségtérítéses (3) kommunikáció (1) kreditrendszer (1) külföldi (3) külföldi gyakorlat (5) lap (1) máté krisztina (1) média (1) média kommunikáció (4) munka (9) munkanélküliség (1) munkba (1) nap (2) napok (1) naptár (5) nemzetközi (2) nemzetközi tanulmányok (2) nyílt (3) nyílt napok (3) oklevélmelléklet (1) ölelés (1) önismereti (2) önismereti tesztek (2) ösztöndíj (1) pályaválasztás (18) ponthatárok (3) pontszámítás (3) pótfelvételi (1) rádió (1) rangsor (5) rendszer (2) sopron (1) stockholm (2) szakma (1) székesfehérvár (1) szerelem (1) támogatás (1) tanulás (1) tesztek (2) tippek (11) tisza (3) történelem (2) továbbtanulás (1) turizmus vendéglátás (10) utazási (3) vidék (2) vihar (1) Címkefelhő

Milyen szakmát válasszak? II. - a kommunikáció és médiatudomány feltérképezése

2010.01.18. 20:36 Anna szerint

Itt az ideje, hogy feltérképezzem a kommunikáció és médiatudomány alapszak adta lehetőségeket és azt, hol-milyen előnyökkel számolhatok. Szerintem a szabad bölcsész mellett ez az a szakirány, ami amellett, hogy rengeteg lehetőséget és specializációt rejt, magában hordozza a nem megfoghatóság érzetét, azaz a kérdés: mire megyek egy ilyen diplomával?

ITT megnézheted, mely intézmények indítják a kommunikáció és médiatudomány szakot.
A szak alapleírását ITT, de ITT is olvashatod.

Az elsőre kitűnik, hogy a legtöbb intézmény törekszik a legnépszerűbb szakok indítására, mintegy 20 iskolából válogathat az, aki ezt választja. Az első meglepetés akkor ért, amikor hiába kerestem a bölcsészettudományi képzések között a szakot, a kommunikáció és médiatudományt ugyanis a társadalomtudományi képzések közé sorolták (régen a képzés alapszakjai a bölcsészekhez vagy a szociális képzésekhez tartoztak), így ez a képzési kategória már egy új kor szülöttje. Mi következik ebből? Hogy, bár sokféle specializálódási lehetőség van, szinte mindegyik szakon kötelező a társadalmi jelenségek és összefüggések megismerése. Mint azt előre sejtettem, a képzés legnépszerűbb szakja a kommunikáció és médiatudomány, de hasonlóan kedvelt a nemzetközi kapcsolatok alapszak is (erről később külön bejegyzést írok).

AZ ÖT LEGJOBB ISKOLA - MIT NYÚJTANAK?

Úgy döntöttem, első körben a hallgató rangsor szerinti legjobb öt iskolára (BME-GTK, ELTE-BTK, BCE-TK, BKF, KJF) redukálom a feltérképezést, azzal a céllal, hogy pontosabb képet kapjak arról, melyik iskolában mit oktatnak és milyen szakirányokra lehet jelenkezni, de arra is kíváncsi voltam, milyen plusz szolgáltatásokkal, gyakorlati lehetőségekkel várják a jelentkezőket. Azt, hogy melyik iskolába, mennyien jutottak be és mibe kerül a költségtérítéses képzés egy következő posztban tekintem át. 

Féltem attól, hogy elveszek a sokféle csábító ajánlatban és a kommunikációs szakmai lehetőségek áradatában, ezért elsőként bizonyos kérdések tisztázásába kezdtem. Mit szeretnék tanulni ezen a téren? Komoly elhivatottság él bennem, vagy csupán divatossága, pezsgése vonzz? Ha elképzelem magam munka közben, mit látok? Ennél a pontnál már a képzeletemre hagyatkoztam, láttam magamat, amint mint tudósító dolgozom - égetett a munka heve, az érzés, hogy valamit korrektül megszerkesztett és hiteles formában adjak át a világnak, annak ellenére, hogy éreztem a felelősség nyomasztó tudatát és azt is, hogy a fantázia Annához képzelt tájékozottság még nincs a birtokomban. Egyben biztos vagyok (olvasgattam ám fórumokon is, EBBEN egész objektíven sztoriznak a témáról): semmiképpen sem szeretnék büfé szakos, láblógatós, cél nélküli hallgatóként létezni - ha ezt a szakot választom, csak hivatástudattól vezérelve fogom megtenni.

Miközben az iskolák honlapjai között barangoltam, elsőre kitűnt a különbség az állami és a magán-alapítványi fenntartásúak között: míg az államiak zárkózottak, keveset mondanak és a tényközlésre koncentrálnak, addig utóbbiak sokkal nagyobb figyelmet szentelnek a felvételizők meggyőzésére és az előnyöket, lehetőségeket valamint a pozitív véleményeket jól láthatóan feltüntetik oldalaikon. Két dolgot megfogadhatnának az iskolák: egyfelől nagyon hasznosnak bizonyulna, ha a BCE-TTK-hoz hasonlóan letölthetők lennének a karok tanulmányszerű önértékelései, melyben hallgatók véleményét is évről-évre kikérik; másfelől, ha a Kodolányihoz hasonlóan kis videókkal mutatnának többet az iskolák belső életéről.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Társadalomtudományi kara (BME-GTK) vezeti a listát az abszolút rangsort figyelembe véve, a honlapjukon viszont igen szegényes a tájékoztatás, csak a szak leírását és a mintatantervet találtam, amit INNEN lehet letölteni. Ami a tudományos munkát illeti a tanszék kifejezetten sok kutatásban vett és vesz részt, melyek közül a legtöbb le is tölthető, de mivel a tanszék szociológiai is egyben, így ezek a tanulmányok is itt kaptak helyet. Ha az alábbi szakirányokra és specializációkra nézünk, látjuk, nem a tipkikusak, de egyelőre nekem sem világos, melyik mire jó (a mintatantervet érdemes átnézni, a tanrend kicsit közelebb hozza a megoldást).

-       nemzetközi kommunikáció szakirány

-       kommunikációtechnológia szakirány

-       vizuális kommunikáció szakirány

-       kommunikáció-elemző specializáció

-       környezeti kommunikáció specializáció


A BCE-TTK karának honlapjának struktúrája megegyezik az előzőekével, letisztult és egyszerű, a bal oldali menüpontban lehet megtalálni a BA-s szakok leírását. Figyelem! Az oldal alján található url-t érdemes beírni a böngészőbe, csakis így jutunk el ugyanis a portal.uni-corvinus.hu/index.php, ahonnan ajánlott letölteni az "Önértékelés" című dokumentumot, melyben az elmúlt három év összegzését olvashatjuk. Itt két szakirány választható: a Közéleti kommunikáció vagy a Szervezeti kommunikáció. Míg előbbi elvégzésével a közélet színeterein lehetünk tanácsadók, sajtósok, közszereplők, addig utóbbival, hasonlóan a pr-marketing szakirányokhoz a szervezetek belső/külső kommunikációját segíthetjük majd munkánk során. Az ide jelentkezők az egyetem felmérése szerint az üzleti és a közigazgatás szféráiban szeretnének majdan elhelyezkedni, a hallgatók értékeléseiről bővebben is olvashattok az említett dokumentumban. Az itt végzettek kommunikációs és médiaintézményekben lehetnek közvetítői, segítői, mediátori, pr-tevékenységet folytató szakemberek.

Az ELTE-BTK karán innen kattintással lehet elérni az összes fontos információt, de ez az nemcsak a felvételizőkre áll, hanem a már felvételt nyert hallgatók első eligazításai is itt kezdődnek.

A kommunikáció és médiatudomány szakon két szakirány választható: az újságírás és a médiatudomány, melyekről letölthető anyag formájában lehet megtudni többet (igazándiból csak az alap dolgokat, milyen követelmények szükségesek és mire jogosítanak fel a jövőben). Sikerült viszont beszélnem egy oda járó ismerőssel, aki igazándiból a gyakorlati tárgyakat hiányolja, a sok jó tanár és követelmény mellett ugyanis ezekből kevés van, a közösséggel viszont meg van elégedve.

Van még egy
menüpont, ami direkt a felvételizőknek szól, itt szintén csak a legfontosabb tudnivalókat és elérehtőségeket összesítik. Az intézmény 375 éves múltjának hála kutatói bázisként is funkcionál, bár a kutatócsoportok között nem találtam adott szakhoz kapcsolódót.

2 komment

Címkék: felsőoktatás pályaválasztás felsőoktatási rangsor média kommunikáció

A bejegyzés trackback címe:

https://tovabbtanulok.blog.hu/api/trackback/id/tr561675024

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

whoisme 2010.01.19. 12:32:00

Drága Anna!

Aki ennyire jól tájékozódik az információzuhatagban, mint Te annak sztem nem kell tartania a komm szakoktól.

Másrészt édes az a lelkesedésed, hogy hivatásnak akarod tekinteni az egészet... az első évek után fejem teszem rá megváltozik. (tapasztalat az ELTÉről... =) )

Szó mi szó ne félj a láblógatástól, hanem használd ki azt az időt, amit ez adhat! Persze csak, ha ezt az irányt választod majd.

p

Anna szerint 2010.01.19. 12:45:29

@whoisme: köszi :-) Az a helyzet, napról-napra nagyobb rajtam a nyomás, ahogy közeledik február 15...Szeretnék jól dönteni, szeretném megtalálni a nekem való legjobbat ebben a kavalkádban... Benned mi változott meg? Milyen volt az ELTE?
süti beállítások módosítása