Itt az ideje, hogy feltérképezzem a kommunikáció és médiatudomány alapszak adta lehetőségeket és azt, hol-milyen előnyökkel számolhatok. Szerintem a szabad bölcsész mellett ez az a szakirány, ami amellett, hogy rengeteg lehetőséget és specializációt rejt, magában hordozza a nem megfoghatóság érzetét, azaz a kérdés: mire megyek egy ilyen diplomával?
ITT megnézheted, mely intézmények indítják a kommunikáció és médiatudomány szakot.
A szak alapleírását ITT, de ITT is olvashatod.
Az elsőre kitűnik, hogy a legtöbb intézmény törekszik a legnépszerűbb szakok indítására, mintegy 20 iskolából válogathat az, aki ezt választja. Az első meglepetés akkor ért, amikor hiába kerestem a bölcsészettudományi képzések között a szakot, a kommunikáció és médiatudományt ugyanis a társadalomtudományi képzések közé sorolták (régen a képzés alapszakjai a bölcsészekhez vagy a szociális képzésekhez tartoztak), így ez a képzési kategória már egy új kor szülöttje. Mi következik ebből? Hogy, bár sokféle specializálódási lehetőség van, szinte mindegyik szakon kötelező a társadalmi jelenségek és összefüggések megismerése. Mint azt előre sejtettem, a képzés legnépszerűbb szakja a kommunikáció és médiatudomány, de hasonlóan kedvelt a nemzetközi kapcsolatok alapszak is (erről később külön bejegyzést írok).
AZ ÖT LEGJOBB ISKOLA - MIT NYÚJTANAK?
Úgy döntöttem, első körben a hallgató rangsor szerinti legjobb öt iskolára (BME-GTK, ELTE-BTK, BCE-TK, BKF, KJF) redukálom a feltérképezést, azzal a céllal, hogy pontosabb képet kapjak arról, melyik iskolában mit oktatnak és milyen szakirányokra lehet jelenkezni, de arra is kíváncsi voltam, milyen plusz szolgáltatásokkal, gyakorlati lehetőségekkel várják a jelentkezőket. Azt, hogy melyik iskolába, mennyien jutottak be és mibe kerül a költségtérítéses képzés egy következő posztban tekintem át.
Féltem attól, hogy elveszek a sokféle csábító ajánlatban és a kommunikációs szakmai lehetőségek áradatában, ezért elsőként bizonyos kérdések tisztázásába kezdtem. Mit szeretnék tanulni ezen a téren? Komoly elhivatottság él bennem, vagy csupán divatossága, pezsgése vonzz? Ha elképzelem magam munka közben, mit látok? Ennél a pontnál már a képzeletemre hagyatkoztam, láttam magamat, amint mint tudósító dolgozom - égetett a munka heve, az érzés, hogy valamit korrektül megszerkesztett és hiteles formában adjak át a világnak, annak ellenére, hogy éreztem a felelősség nyomasztó tudatát és azt is, hogy a fantázia Annához képzelt tájékozottság még nincs a birtokomban. Egyben biztos vagyok (olvasgattam ám fórumokon is, EBBEN egész objektíven sztoriznak a témáról): semmiképpen sem szeretnék büfé szakos, láblógatós, cél nélküli hallgatóként létezni - ha ezt a szakot választom, csak hivatástudattól vezérelve fogom megtenni.
Miközben az iskolák honlapjai között barangoltam, elsőre kitűnt a különbség az állami és a magán-alapítványi fenntartásúak között: míg az államiak zárkózottak, keveset mondanak és a tényközlésre koncentrálnak, addig utóbbiak sokkal nagyobb figyelmet szentelnek a felvételizők meggyőzésére és az előnyöket, lehetőségeket valamint a pozitív véleményeket jól láthatóan feltüntetik oldalaikon. Két dolgot megfogadhatnának az iskolák: egyfelől nagyon hasznosnak bizonyulna, ha a BCE-TTK-hoz hasonlóan letölthetők lennének a karok tanulmányszerű önértékelései, melyben hallgatók véleményét is évről-évre kikérik; másfelől, ha a Kodolányihoz hasonlóan kis videókkal mutatnának többet az iskolák belső életéről.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Társadalomtudományi kara (BME-GTK) vezeti a listát az abszolút rangsort figyelembe véve, a honlapjukon viszont igen szegényes a tájékoztatás, csak a szak leírását és a mintatantervet találtam, amit INNEN lehet letölteni. Ami a tudományos munkát illeti a tanszék kifejezetten sok kutatásban vett és vesz részt, melyek közül a legtöbb le is tölthető, de mivel a tanszék szociológiai is egyben, így ezek a tanulmányok is itt kaptak helyet. Ha az alábbi szakirányokra és specializációkra nézünk, látjuk, nem a tipkikusak, de egyelőre nekem sem világos, melyik mire jó (a mintatantervet érdemes átnézni, a tanrend kicsit közelebb hozza a megoldást).
- nemzetközi kommunikáció szakirány
- kommunikációtechnológia szakirány
- vizuális kommunikáció szakirány
- kommunikáció-elemző specializáció
- környezeti kommunikáció specializáció
A BCE-TTK karának honlapjának struktúrája megegyezik az előzőekével, letisztult és egyszerű, a bal oldali menüpontban lehet megtalálni a BA-s szakok leírását. Figyelem! Az oldal alján található url-t érdemes beírni a böngészőbe, csakis így jutunk el ugyanis a portal.uni-corvinus.hu/index.php, ahonnan ajánlott letölteni az "Önértékelés" című dokumentumot, melyben az elmúlt három év összegzését olvashatjuk. Itt két szakirány választható: a Közéleti kommunikáció vagy a Szervezeti kommunikáció. Míg előbbi elvégzésével a közélet színeterein lehetünk tanácsadók, sajtósok, közszereplők, addig utóbbival, hasonlóan a pr-marketing szakirányokhoz a szervezetek belső/külső kommunikációját segíthetjük majd munkánk során. Az ide jelentkezők az egyetem felmérése szerint az üzleti és a közigazgatás szféráiban szeretnének majdan elhelyezkedni, a hallgatók értékeléseiről bővebben is olvashattok az említett dokumentumban. Az itt végzettek kommunikációs és médiaintézményekben lehetnek közvetítői, segítői, mediátori, pr-tevékenységet folytató szakemberek.
Az ELTE-BTK karán innen kattintással lehet elérni az összes fontos információt, de ez az nemcsak a felvételizőkre áll, hanem a már felvételt nyert hallgatók első eligazításai is itt kezdődnek.
A kommunikáció és médiatudomány szakon két szakirány választható: az újságírás és a médiatudomány, melyekről letölthető anyag formájában lehet megtudni többet (igazándiból csak az alap dolgokat, milyen követelmények szükségesek és mire jogosítanak fel a jövőben). Sikerült viszont beszélnem egy oda járó ismerőssel, aki igazándiból a gyakorlati tárgyakat hiányolja, a sok jó tanár és követelmény mellett ugyanis ezekből kevés van, a közösséggel viszont meg van elégedve.
Van még egy menüpont, ami direkt a felvételizőknek szól, itt szintén csak a legfontosabb tudnivalókat és elérehtőségeket összesítik. Az intézmény 375 éves múltjának hála kutatói bázisként is funkcionál, bár a kutatócsoportok között nem találtam adott szakhoz kapcsolódót.