Mielőtt végképp inába szállna a bátorságom a közelgő érettségi miatt, veszek egy nagy levegőt és megmozgatom elgémberedett tagjaimat, szóval felkapom pillekönnyű bicajom és kisuhanok a Margit-szigetre. Ezt a taktikát választottam, mert a futás is hasznos, de mennyivel felemelőbb érzés amikor alattad futnak! Persze, itthon nem ugyanolyan, mint Stockholmban volt - és főleg azt az utat szenveded meg, amíg kijutsz a sziget árnyas fái közé -, viszont ott már lehet gyorsítani egy-egy szakaszon, és ez felér egy feszültségoldó tréninggel.
A másik remek szorongás csökkentő módszeremet egy rég nem forgatott nyelvkönyvnek köszönhetem, amit még általános iskolában kaptam Anyumtól, hogy szorgalmasan edzzem német tudásomat. Mióta megleltem, mondhatni, "játszi könnyedséggel" készülök a megméretettésre - főként a szóbeli részére, mivel ettől félek a legjobban. (Ez most pedig igencsak aktuális, a Kodolányi turizmus-vendéglátás felvételihez ugyanis a két választható érettségi tárgy közül az egyik lehet idegen nyelv is - esetemben a német - mert, ha például a történelem vagy a matematika nem sikerül olyan jól, akkor a némettel nyert ügyem lehet.)
A könyvecske akkor került elő, amikor tesztfeladatok után kotorásztam, hogy készüljek az érettségire, és a borítón látható kedves rajzocska is inspirált arra, hogy felcsapjam a félredobás helyett. Itt akadtam bele a "Hogyan tanuljunk? Ötletek és tanácsok..." bevezetőbe, amit egyébként rendszerint figyelmen kívül hagynék (azt hiszem ezt ideje átgondolnom, de az igazság az, sosem értékeltem valami nagyra a könyvek bevezetőit), de most már az első mondatok szöget ütöttek a fejembe.
"Még olvasás előtt a cím és a képek segítségével próbáld meg kitalálni, miről szólhat a szöveg, elsőre pedig csak fusd át a szöveget, aztán jöhet csak az alaposabb olvasás, de az is úgy, ahogy magyar szöveget olvasnál, ne állj meg az ismeretlen szavaknál, hanem egyszerre több szót fogj át a szemeddel!
Fontos, hogy ne riadj meg egy ismeretlen szó láttán! Olvasd szépen tovább a szöveget, és csak végső esetben nyúlj szótár után. Bár hihetetlennek tűnhet, de sok esetben rövid fejtörés után rá lehet jönni az ismeretlen szó jelentésére.
Elsődlegesen ne a szó szerinti megértésre törekedj: a lényegre, az összefüggésre figyelj! Ha mégsem tudod követni a szöveg szerkezetét, érdemes kisebb egységekre bontani és utána megvizsgálni, hogyan kapcsolódnak egymáshoz.
Ha már ismered a szöveget vizuálisan is segítheted a megértést: használj színes ceruzákat (éljenek a kihegyezett ceruzáim!) és különböző jelölésekkel különböztesd meg az ismeretlen szavakat!"
Amikor itt tartottam már kint heverésztem a teraszunkon (ami egészen mediterrán hangulatú, mióta velünk szemben felépítették a sok emeletes luxusházat, és így a fásított, virágosított közös parkban mi is gyönyörködhetünk) bal kezemben a német könyvvel, jobb kezemben a gyümölcssalátát rejtő pohárkával. Itt muszáj közbeszúrnom, hogy bár a tanulás első hajrájában elkezdtem a feketézést (sok tejjel!), hamarosan letettem róla, mert túlságosan felspannolt, utána viszont kissé letargikus érzések kerítettek hatalmukba. Egyik szombaton pedig, mikor a piacra mentünk és észrevettem, hogy mennyi ínycsiklandó gyümölcs hever a placcon, vérszemet kaptam és az egészséges életmód jelszavára hivatkozva csordultig szedtem a fonott kosarat a legkülönfélébb gyümikkel, így: mindenféle almával (figyeltétek már mennyire sok féle formájú és ízű alma kapható?), aztán körtével, banánnal, naranccsal, greapfruittal, mandarinnal és kiwivel, de nem tudtam ellenállni a szőlőnek és az epernek sem - ezeket persze csak igen borsos áron lehet még beszerezni. Na, visszatérve a teraszos idillhez, a lényeg, hogy éljen a gyümölcssaláta minden mennyiségben! Nekem, most ez a doppingom, úgy érzem felfrissíti a vérkeringésem, és mintha az agyam működésére is hatna... Lehet variálni az összetevőket, tehát például én sem szórom bele az összesset egy kalapba, viszont sokat csinálok egyszerre, hogy egész nap rá tudjak "járni" :)))
A köny bevezetője a szótárhasználattal folytatódik, és kijelenti, hogy a legcélszerűbb, ha egynyelvű szótárt használunk, így ugyanis könnyen elkerülhető az az általános hibaforrás, hogy egy szó több jelentése közül nem a megfelelőt alkalmazzuk. Az egynyelvű szótár ugyanakkor a szókincs bővülésében is nagy segítséget nyújt, hiszen, ha folyamatosan forgatjuk egyre több szinonímát ismerünk meg. Pluszpont jár azoknak - írja a könyv -, akik veszik a fáradságot és nem csak magát a szót jegyzetelik ki füzetükbe, hanem szövegkörnyezetüket is.
Szótárfüzetünkkel egyébiránt szoros kapcsolatot kell kialakítanunk, olyasmit, mint amilyet az ember a legjobb barátjával vagy szerelmével szokott, ugyanis a cél az, hogy napközben is rendre elő-elő vegyük és kedvünkre kalandozzunk a szavak tengerében. (Erről jut eszembe, ha már némi magánélet is szóba került, hogy úgy tűnik a nagy Ő-nek mégsem vagyok teljesen közömbös! Múlt héten suli után kétszer is együtt jöttünk haza, persze volt ürügy, mert a közelben van egy olcsó fénymásoló, ahol mindketten tételeket fénymásoltunk, de még utána is vagy félórát dumáltunk a közeli parkban... Na, nem szállok el, ez nem a "szerelmi életem" blog :DD) Tehát, ha a jó kapcsolat megvan, még törekedjünk arra is, hogy kiírásuknák a szó igei, melléknévi, főnévi megfelelőjét is kiírjuk (pl. arbeiten, die Arbeit, der Arbeiter, arbeitsam), csakúgy mint a szavak képzőkkel megtoldott változatait (pl. schön --- Schönheit).
Beszéd közben ne gondolj görcsösen arra, hogy nyelvtanilag helyes mondatot alkoss, inkább a kifejezésre törekedj, hogy minél jobban el tudd mondani azt, amit gondolsz - akár mutogatással egybekötve, vagy úgy, hogy körülírod az adott szót, ami nem jut eszedbe!
Az is szuper, ha rövidebb szövegeket memorizálsz, vagy kisebb versikéket, dalokat jegyzel meg, mert így megmaradnak különböző kifejezések hosszú távon az emlékezetedben!
És természetesen, amit csak lehet adott nyelven tessék hallgatni/nézni! Ez nem csak a kifejezések tanulásában nagy előny, de abban is, hogy minél igazibb akcentussal beszéljünk, hogy ráérezzünk adott nyelv ízére :)
