Most pedig jöjjön a második lehetőség, amin - főleg, mióta munkába álltam - folyamatosan töprengek. Nevesül azon, hogy ha már így alakult, ne szálljak-e magamba és adjak még egy évet a felkészülésre, elfogadva a képességeim és eredményeim jelenlegi határait.
Már írtam korábban, hogy megfordult a fejemben, hogy a Kodolányi felsőfokú szakképzését kezdem el a költségtérítéses képzés helyett, hiszen ennek számos előnye van jelenlegi helyzetemben (alább összeszedtem őket!). A probléma csak az, és ez szolgáljon okulására mindenkinek, aki még csak idén fog felvételizni, hogy mivel februárban nem írtam be a jelentkezési lapra az idegenforgalmi szakmenedzser szakot felsőfokú szakképzésben, így most nem is felvételizhetek rá. A szabály ugyanis az, hogy a kétéves felsőfokú szakképzésre is jelentkezni kell/érdemes a felvételi keretében, hiszen, ha nem jelentkezel és közben felvesznek valahová, akkor már a pótfelvételi keretében sem jelentkezhetsz (ennek a szabályozásáról már írtam!).
A felsőfokú szakképzés előnyei
- gyakorlatorientált képzést nyújt az érettségivel rendelkezőknek
- elvégzése után több lehetőség közül választhat a fiatal: a megszerzett tudás és tapasztalat birtokában munkát vállalhat, vagy tovább léphet a felsőfokú alapképzésbe
- szakképzések többsége államilag támogatott, így állami finanszírozással két év alatt piacképes tudást és szakképzettséget szerezhet a hallgató
- mégsem veszíti el a támogatott diplomához való jogot, hiszen a felsőfokú szakképzést követően erre továbbra is jogosult
- hallgatói jogviszonyt biztosít annak minden kedvelt hozadékával
- a felsőfokú szakképzés során tanult tárgyak beszámíthatók lesznek a későbbi tanulmányokba (több felsőoktatási intézmény vizsgálatai tanúsítják, hogy azok a hallgatók, akik felsőfokú szakképzés után kezdték meg tanulmányaikat, többnyire átlag felett teljesítenek)
- szakmát adó, gyakorlati képzésről van szó
- felsőfokú szakképzés nappali, esti, levelező tagozaton, valamint távoktatásban lis létezik (legnépszerűbb természetesen a nappali tagozat, amelyet a jelentkezők kétharmada céloz meg)
Az azonban, hogy most elkezdjem a Kodolányin a felsőfokú szakképzést, ami ráadásul jóval olcsóbb is lenne (nappali 116 ezer, levelező 91 ezer) már csak szép álom marad, viszont közben rájöttem, hogy ez a szakma felé orientálódás tetszene nekem, és így jött képbe az idegenvezetés, mint egy év alatt (illetve, mint kiderült kevesebb) elsajátítható szakma. A Kodón idegenvezető (FEOR: 3642) államilag elismert alap-szakképesítést tanúsító bizonyítványt is lehet szerezni (igazándiból úgy jöttem rá, hogy amikor ledöbbentem a telefonban, hogy a felsőfokú szakképzésre nem jelentkezhetek, jó érzékkel felhívták a figyelmemet erre a lehetőségre :DDD).
Nosza, gyorsan nézzük mit nyerhetek ezzel:
- egy szakmát, ami jól eladható (természetesen az erős két nyelves tudás és megfelelő fellépés nélkül már nem olyan kecsegtetők az esélyek - de engem, mint tipikus álmodozót rögtön felvillanyoztak a képek: turista csoportot vezetek jövő nyáron a forró égöv alatt, vagy akár csak szeretett hazánkban kalauzolom őket)
- bepillantást a turizmus-vendéglátás másik gyakorlati területére, ami így a nyári vendéglátós munkák után kiegészítően hatna a jövőmre
- a több lábon állás első pillérét, így már semmiképpen sem lehetek „diplomás munkanélküli" :DDD
- tudok mellette dolgozni (130 kontakt óra van szombatonként, de a hétköznapok szabadon beoszthatók, mivel az 500 órás anyagot távoktatásban oldják meg - ez elég izgalmasan hangzik, de, ha sikerülne magamtól felkészülni profin a vizsgákra, az biztos segítene majd a jövőben a tanulás és időbeosztásban...)
- októbertől-májusig tart a tanfolyam
- megismerem kicsit belülről az iskolát, eldönthetem, valóban ezt és itt akarom-e
- mindezt mindkettő előzőhöz képest olcsóbban tehetném meg (120 ezer a tandíj és 35 ezer a vizsgadíj) és részletfizetésre itt is van lehetőség (mindenesetre munkát vállalnom kell ehhez is, Anyummal már beszéltem róla, és tetszene is neki az ötlet, de leszögezte, hogy az lenne a korrekt, ha három-négy hónap alatt kifizetném magamnak)
És ami csak hab lenne a tortán: ha sikerülne közben a második nyelvvizsgát is letennem, hogy még több ponttal induljak neki a jövő évi felvételinek. A döntés nem lesz könnyű - már most sem az - , mert lehet abban valami, hogy a kor előrehaladtával egyre inkább felelősek leszünk döntéseinkért, és már nem fogunk tudni hová bújni előlük. Ilyenkor lenne jó álmodni egyet, valami jelet kapni vagy bármit - mert racionális döntés ide vagy oda, most, hogy mindent összegeztem jöttem rá, nincs jó döntés, mert mindenkinek megvan a saját útja, csak arra kellenne rájönnöm, nekem melyiket találták ki.