Mi leszek, ha nagy leszek?

Ahogy közeleg a felvételi lapok leadásának időszaka, nő bennem a feszültség és az igény arra nézve, hogy reálisan felmérjem, melyik szak mire lesz jó az életben.

Ezen a kérdésen már egy ideje töröm a fejem, de a mostani beszélgetéseim aztán végképp arra sarkalltak, hogy mélyebben elemezzem a kérdést. Körülnéztem magam körül, és kérdezgettem az embereket, hogy őket mennyire befolyásolta a szüleik pályája abban, hogy mivé lettek, vagy, hogy mivé akarnak lenni?

Óriás tumultus volt a Sportarénában, olyannyira, hogy amikor szombaton megérkeztem, hogy belevessem magam az idei kínálatba, a kedves hostess lányok már nem tudtak térképpel szolgálni, ugyanis elkapkodták az összeset. Úgy tűnik, évről-évre többen kíváncsiak a felsőoktatási intézmények versengésére, és persze az sem mellékes, hogy a különböző standokon mindenféle hasznos és kevésbé hasznos, ám annál inkább értékes csecsebecséket lehet begyűjteni. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy Ádámmal mentünk, a múlt hétvége után legalább volt indok a találkozásra...)