Sikerült elhatározásra jutnom és kitalálnom, hogy most még engedélyezek magamnak két hét nyaralást (úgyis minden hír szerint jön a kánikula!), aztán usgyi, irány a nyári munka szerzés öröme, amit lehet, hogy egy picit későn kezdek el, de annál nagyobb lesz a lelkesedésem, ezt megígérhetem!!!
Ami a rossz kedvemet illeti, hazudnék, ha azt mondanám, nem tér vissza sunyi módon a legváratlanabb pillanatokban újra és újra, mert igen bizony visszatér, és olyankor olyan, mint szürke felhő-gomoly kerítene be, és egy jó darabig ott is tartana. Van bennem amúgy egy olyan érzés is, hogy ezek a fel-feltörő furcsa kis kudarc szomorúságok egyben az ifjúkorom elmúlását is jelentik, amit persze nem úgy értek, hogy hú de öreg vagyok, mert tudom, hogy nem - de picit azt érzékelem, hogy változik meg bennem valamiféle hozzáállás, hogy mélyül és komolyodik az életfelfogásom. Vagy még inkább talán az, hogy felfogom, egy-egy dolognak milyen nagy a tétje, és mekkora a hatalma felettem.
Tehát most azon az állásponton vagyok, hogy hosszútávon nem feltétlen baj, ha lesznek pocsék napjaim és kudarcaim, mert ezek az érzések is az élet részei, csak valamiképpen azt kellene megtanulnom, hogyan tudom ezeket az érzéseket felemelni, vagy irányítani; egyszerre meg is élni őket, és egyszerre nem a teljes hatásuk alá kerülni.
Merthogy egyébként vannak egy ideje az életemben valami egészen csodálatos szerelem-dolgok is, amik most már egy hónapja tartanak, és ahhoz képest, hogy milyen óvatosan indultak, mára egészen bizalmassá fejlődtek. Érdekes ez a fiú, és az igazság az én már nagyon régóta szemezgettem vele, már mint a kapcsolattal, de közben azt éreztem, hogy nem tehetem meg a kezdő lépést, mert őt úgyis annyian rajongják körül, hogy csak egy lennék a sok szájacska közül. Aztán mégis úgy alakult, hogy lett két jelentős beszélgetésünk még a félév közepén, ami csak úgy véletlenül történt, de benne (mint ez mostanában kiderült) mégis mély nyomot hagyott, és onnantól kezdve már ő is szemezgetett velem :-))) Közelebb azóta kerültünk egymáshoz, hogy az érettségi bankett ominózus kerti partija megesett, ahová egészen későn toppant be a társaságával, de viszont annál tovább maradt - leginkább velem! Szóval, most éppen elutazott két hétre - de jobb is így, hogy nem látta ezt az „Anna katasztrófát" amit produkáltam, tuti egy életre kiábrándul, ha ezt végig kell asszisztálnia :DDD
