Mi leszek, ha nagy leszek?

Azt mondják a ballagás mintegy felkészítés az érettségi hetére, és pontosan azért tartják a megmérettetés előtt, hogy egyfelől mint bátorítás (rokonhegy és ajándékok formájában), másfelől mint figyelemelterelés hasson. Nos, jelentem, van valami a dologban, és legfőképp amiatt, mert a legtöbb ballagót sikerül olyan mértékben túletetni, hogy minimum két nap az eszmélés ideje.

Mielőtt végképp inába szállna a bátorságom a közelgő érettségi miatt, veszek egy nagy levegőt és megmozgatom elgémberedett tagjaimat, szóval felkapom pillekönnyű bicajom és kisuhanok a Margit-szigetre. Ezt a taktikát választottam, mert a futás is hasznos, de mennyivel felemelőbb érzés amikor alattad futnak! Persze, itthon nem ugyanolyan, mint Stockholmban volt - és főleg azt az utat szenveded meg, amíg kijutsz a sziget árnyas fái közé -, viszont ott már lehet gyorsítani egy-egy szakaszon, és ez felér egy feszültségoldó tréninggel. 

A tegnapi választási hajcihőben nem kicsit húzták el az időt. Családom egészével pontban hétkor letáboroztunk a tévé mellett (öcsémmel az utolsó tíz percben szavaztunk, a sarokról úgy szaladtunk haza) és egészen éjfélig ki is tartottunk :-D Vicces volt, hogyan igyekeztek a váratlan helyzetre reagálni a stúdiókban, most aztán kiderült, ki a legény a talpán...