Mi leszek, ha nagy leszek?

Tegnap, kikapcsolódás gyanánt, könyváruházak barangolásával töltöttem a szabadnapom. Az őszi napsugarak még aranyat érnek, elég volt egy meleg pulcsi és egy puha sál, hogy megóvjam magam a fagyos szentektől, társaságnak pedig Lilla, akivel már időtlen idők óta nem találkoztam, de a napokban összefutottam vele és kiderült, hogy ő már tényleg annak a sulinak a padját koptatja, ahová én még csak vágyom.

Azon csodálkozom, hogy lehet az, hogy pár napja még szárnyaltam, ma meg ültem itthon egész nap, és csak szenvedtem. Igazándiból, amikor „kamasz voltam" (nekem ez a 13-14-15 éves koromat jelenti), akkor szinte sohasem tört rám a depi, ami velem ellentétben egy csomó osztálytársamat időről-időre fogva tartotta.